Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Dénesi Tamás: Remeték a veszprémi egyházmegye területén a XVIII. században

Egyháztörténet, felekezetek együttélése tán remetéskedett,

79 majd 1766-tól a szóládi plébánia melletti Barátokpusztán.

80 A remetéskedés után, 1779-ben Tördemicen „Devotus Orator", a tördemici plébánia laikusa.

81 Az általános helynök 1780-ban feloldozta tisztasági fogadalma alól, ellenben Lábdi köteles házassága után havonta gyónni és áldozni, ezen szentségek vétele előtti napon a bortól tartózkodni. Ha megérné feleségének halálát, tisztaságban kell élnie.

82 A nőkkel való kapcsolat nem feltétlenül eredményezett házasságot. Vindisch Mihály somogybükkösdi remetéről tudjuk, hogy annak ellenére, hogy az úrnőnél, özvegy Budoriánnénál élt 1738ban, dicséretes volt életmódja.

8

' Már láttuk a márkói és kislődi remeték esetében, hogy a magányban élő férfiak koronán való megjelenése a Bíró Márton által szabályozott módon megtörtént. Más remetéket is megidéztek a kerületi koronára, de azok nem mindig mentek el. Berencsi János kiskomáromi plébános panaszkodott a kanizsai kerület 1757. június 14-én, Felsőhahóton tartott koronáján, hogy az általa a koronára hívott Pulay György kiskomáromi remete nyakasságból nem jelent meg ott. A szeptember 12-én, Kanizsán tartott korona jegyzőkönyve szerint Pulay a forrás által nem taglalt botránya miatt azonnal köteles volt a plébános jelenlétében levenni remeteruháját.

84 Ezen a koronán azonban nem Pulay az egyetlen remete, akinek fegyelmi ügyét tárgyalni kellett. Még az 1756. március 9-én, Pacsán tartott korona elhatározta, hogy Laky Astarion kustányi pap-remetét meghívják a következő ülésre, ugyanis a vasár- és ünnepnapokon tartott korai miséjével elvonja a híveket a plébános miséjéről és egyéb kicsapongásairól is hallani. A következő négy koronán (melyek háromhavonta követték egymást) meg is jelent Laky, de még az ezeket követő, már említett 1757. évi szeptember 12-én tartott koronán is megismétlődött ellene a vád: elvonja a híveket a plébános miséjétől. A plébános ugyan sokszor figyelmeztette, hogyne tegye ezt, azonban a remete, mivel nem ismerte el függőségét, folytatta a misézést. Az eset orvoslását ezek után a püspöktől várták. Noha itt nem kicsapongásról hallunk, inkább joghatósági vitáról és egy remete konokságáról, illetve a plébános féltékenységéről, az esetből láthatjuk, hogy rendszeresen megtartották a papi koronákat és Padányi Bíró Márton előírásának megfelelően ezen a remeték is részt vettek, a függőben maradt ügyet pedig átutalták a püspöknek.

85 Mesterházy Vendel élete is bővelkedett botrányokban. Mivel életútját a fennmaradt források alapján rekonstruálni lehet, és mivel ebben több állomás jellemző a 18. századi remeteség intézményére, röviden vázoljuk azt. Eletéről első adatunk 1756-57-re vonatkozik. Ekkor Mesterházy szemináriumban tanult.

86 1756. november 14-én kezdte teológiai tanulmányait és azt nyolc hónapig buzgón végezte. Drávecz József helynök 1757. júliusában fr. Vendelt Sümegre küldte a püspökhöz szentelésre, egyben igazolta a papság felvételéhez szükséges vizsgáit. Mindkettőn jól helytállt, a bizonyítvány szerint tud misét celebrálni.

87 Utóbbi vizsgájáról Mestreházy teológiaprofesszora is állított ki igazolást.

88 Ezek után október 7-én Bíró püspök sümegi 91