Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Dénesi Tamás: Remeték a veszprémi egyházmegye területén a XVIII. században

Egyháztörténet felekezetek együttélése is szakított az addigi szerzetesi élettel, Camaldoliban létrehozta remeteközösségét. Erről a monostorról kapta a nevét később a bencés regulát követő remeterendje, a kamalduli rend, melyet a tudós Damiáni Szent Péter szervezett meg. Életmódjuk hangsúlyozottan aszketikus volt, szigorú imaélettel és böjttel. Közös istentiszteleteik csak vasár- és ünnepnapokon voltak, egyébként magányosan éltek. Számos más alapítás (pl. Vallambrosa) mellett meg kell még emlékeznünk a Szent Brúnó által 1084-ben a Grenoble melletti hegyekben, Chartreuse-ben alapított monostorról is. A rend e helyről a karthauzi nevet kapta. Remeteközössége lassan gyarapodott szigorú szabályzatuk miatt, amely a 12. század elején keletkezett. Fontos volt számukra a külső és belső magány keresése. Az előbbit a világtól elzárt völgyekben felépített monostoraik biztosították. A szerzetesi magányt celláikban élték meg, amelyet naponta csak háromszor hagytak el, a közös mise és imádság kedvéért. Celláik kicsiny, két szintes házak voltak, amelyeknek földszintjén a műhely és a fáskamra, első emeletén a konyha és a lakószoba találtható. Minden házhoz külön kert tartozott. Csak ünnepnapokon étkeztek együtt, akkor is teljes szótlanságban.

7 A pogány magyarság megtérítésére Magyarországra jött szerzetesek egy csoportja szintén az aszketikus remeteéletet követte. Közismert, hogy Szent Adalbert és tanítványai a 990-es években Magyarországon is működtek, sőt a pannonhalmi apátság első szerzetesei Adalbert brevnovi alapításából érkeztek. Adalbert kalandos életútja során Itáliában megismerkedett Rossanoi Nílussal, akihez kis híján csatlakozott is. Adalbert végül Nílus tanácsára belépett a római Szent Elek és Bonifác monostorba, amely szintén kemény aszkéziséről és görög kapcsolatairól volt híres. Adalbert tanítványai Romuálddal is szoros kapcsolatba kerültek. Brevnovot 12 római szerzetes alapította, tehát kezdetben valószínűleg Pannonhalmán is szigorú, aszketikus életet éltek.

8 Ezt az is igazolhatja, hogy a Pannonhalmán tanuló, később pécsi püspök Szent Mór Pannónia hegyén találkozott az egyik Zobor hegyi remetével, Benedekkel, aki elmesélte neki mestere Zoerard-András aszketikus remeteéletét. Szent Mór ezek alapján írta meg a két remete legendáját, ami nem történt volna meg, ha Pannonhalmán ebben az időben nem állt volna megbecsülésben az aszketikus élet.

9 Szintén Adalbert köréhez tartozott az a Querfurti Brúnó, aki Magyarországon is térített. A velencei San Giorgo Maggiore szerzetese, Szent Gellért is egy ideig Szent Romuáld környezetében élt. Magyarországra vetődött, Bakonybélben hét évet remetéskedett, ahol korábban Gizella királyné rokona, Szent Günther is remeteéletet élt.

10 Zalaváron is éltek remeték (reclususok), de a középkor későbbi századaiban is alakultak bencés remeteségek: a tihanyi apátság függésében, a tihanyi (akkor még) sziget északkeleti részén barlanglakásokban. A 13. században Veszprémvarsány mellett és Somogyszentjakabon is hallunk hasonló alapításról." 07