Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Szőcsné Gazda Enikő: Orbai széki eklézsiakövetés a XVII–XVIII. században

Egyháztörténet telekezetek együttélése Szőcsné Gazda Enikő Orbai széki eklézsiakövetés a XVII-XVIII. században Néhány szó az eklézsiakövetésről Az eklézsiakövetés a protestáns egyházak régi büntetőeljárása volt. Lényege a megszégyenítés: a bűnös személynek nyilvánosan, a gyülekezet vagy a presbiterek színe előtt bűnbocsánatért kellett esedeznie. Tárkány Szűcs Ernő megállapítása szerint „Az eklézsiakövetést (nevezték még egyházkövetés, pallinodia) a protestáns vallások elterjedésének területein 1563 óta országszerte alkalmazták."

1 Erdélyben, a Székelyföldön, az egyházi véteknek számító káromkodás, paráználkodás stb. ellen szintén a XVI. században hozták az első törvényeket. Az 1578-as kolozsvári egyetemes gyűlés 27. törvénypontjában kimondták: „Végeztetett ez is, hogy mikor az ország vígezése szerint czirkálni és feleltetni ki akarnak menni az székelségen való királybírák, széket hirdettessenek és az székből induljanak ki, kikkel két nemes szemilyeket bocsássanak, és az széket rend szerint az király birák el járják és hit szerint meg feleltessék az ország vígezíse szerint. Valakit ki adnak nyilván való bűnnel, kik halált érdemelnek, ha az ura meg nem bűntette, azokat az király bírák érdemek szerént büntessék, kiknek ríszek szerint valló marhájokat magoknak elvegyék, feleségek és gyermekek részit igazán kiadván. Egyéb féle bűnösöknek bűnökért bírságot ne vegyenek, sem vir bírságot, sem parázna bírságot, sem or bírságot, hanem földes ura avagy az falu büntesse meg mind szitkokért, mind tilalom szegésért és egyéb vétkekért, kik halált nem érdemelnek, vereséggel avagy egyéb birsággal. Ha kedig ura és az falu meg nem bönteti, az király birák böntessék meg azzal a böntetéssel, az mit az véteknek módja érdemel, ne birság fizetéssel." E törvényből láthatjuk, hogy a XVI. századi Erdélyben az egyházi jellegű vétkek büntetését is a világi hatóságokra bízták. A XVII. század elején keletkeztek Bethlen Gábor híres rendeletei, amelyekkel a nézőket, jövendőmondókat, bűbájosokat, egyszóval az ördögi tudományok elvégzőit és elvégeztetőit sújtotta. Az 1614-es Medgyesi Országgyűlés harmadik törvénycikke hagyta meg tudtunkkal először Erdélyben az „ecclesiasticus ordo"-nak, vagyis az egyhá49