Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Tóth G. Péter: Félelem és rettegés a pestistől

Történeti források, forrásismertetések lei voltak a korábbi pestisjárványoknak, de egyben védelemül is szolgáltak a későbbi járványok ellen. A kereszten vagy az oszlopon szereplő feliratok tanúsága szerint a pestis-szentek csodatételei már a felajánlás pillanatától fogva védelmet nyújtottak a betegségekkel szemben.

101 A falusi, mezővárosi kisközösségek által kezdeményezett oszlopállítási szokást a Bécsben, 1679-ben elkezdett, majd 1692-ben felállított Szentháromság-emlék építése lendítette fel, melynek hatására Magyarország-szerte építettek ehhez hasonló emlékjeleket. A bécsi oszlop művészi tökéllyel jelenítette meg a pestisből való megmenekülés felszabadító érzését. Az égbetörő, felhőkbe burkolt oszlopon szentek tucatja hirdette az új időszámítás kezdetét, mely egyben triumfálása volt Bécs lakosságának a halál felett, de egyben hirdette a Habsburg Birodalom nagyságát is. I. Lipót mint megrendelő szerint az oszlop megalkotóinak kerülnie kellett minden provinciális jellegű ábrázolást a megvalósításnál, így az oszlop a falusi emlékjelekhez képest teljesen új jelentések hordozójává vált. Bonyolult építészeti talapzaton, gazdag teológiai programot ábrázoltak, melyet a Szentháromság központi hittétele szerint hangoltak össze. Mindezek mellett az oszlop hirdette a törökök és a pestis felett aratott győzelmet, a Habsburg Birodalom kiteljesedését, továbbá a Magyar Királyság területi integritásának helyreállítását. Ez utóbbi célok megvalósulását a 18. században felállított oszlopok gyakran a pestis jelenléte nélkül is maradéktalanul megjelenítették, mint amilyen volt például a veszprémi Szentháromság szobor megépítése. 2. táblázat

102 1691170117111721173117411751176117711781- 17911700 1710 1720 1730 1740 1751 1760 1770 1780 1790 1800 Szűz Mária 2 5 10 2 13 18 3 3 1 1 Szt. Sebestyén 1 10 3 3 2 1 2 Szt. Rókus 1 4 3 1 9 3 3 4 2 2 Szt. Rozália 1 5 3 5 2 1 Szentháromság 2 6 11 8 5 19 19 6 13 8 15 1. Biraben, Jean-Noël: Les Hommes et la peste en France et dans les pays européens et méditerranéens, Civilisation et Sociétés 36. Paris: Mouton - La Haye, 1976. 77. 2. Bálint S., 1975; Magyarország műemlékjegyzéke I—II. Ikefalvi Diénes Virág szerk. (Budapest: Országos Műemléki Felügyelőség, 1990). Ha az oszlopokon elhelyezett pestis-szentek kultuszának időbeli alakulását figyeljük, megállapíthatjuk, hogy koronként változott, melyik szentet részesítették előnyben. A 17. századig Szent Sebestyén kultusza volt meghatározó pestis idején. A 18. században még gyakran felkerült a pestisoszlopokra, de szerepét inkább Szent Rókus vette át. Rókus kultusza a nagy járványok végével kezdett hanyatlani, és a 19. század végére gyakorlatilag elhalt tisztelete. A harmadik pestis ellen védő szent, Rozália kultusza, a nemzetközi jelle387