Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Tóth G. Péter: Félelem és rettegés a pestistől

Történeti források, forrásismertetések ájuló hideglöléssel hirtelenséggel ualó hideggel forrósággal fő fáiással szokatlan álommal ész nélkül ualósággal az egész testének ereié elszakadásáual, melj az embert olj hirtelen, és olj álnoksággal szöki megh, hogj ember eleyentén nem is gondol uéle, migh eő a méregtül el nem niomattatik és életétül megh nem fosztatik, de a betegen ilyen ielek által a mint im megh irom ösmértetik megh. 1. Ha ember pestisnek idein uéletlen fázlalással, köuetkezeő forrósággal, fő fáyással, inaynak lankadásáual és minden testének obruáltatik. 2. Ha megh betegült, az eő szokot ábrázatiát orczéinak a szemey körül és ayakj körül kékessé uáltoztatia. 3. Ha a szemeit féligh föl nitua a feiéréuel föl fordétottia, s néha néha eszére iün, de soha egj helben nem marad, czak buidosik, egy helrül, másikra. 4. Ha a testén imittis, amottis érez hol mi égést, és szúrást auagj szegezést. 5. Ha esze nélkül szoll auagj ugjan megh nemül. 6. Ha azok az kik efféle emberek körül uannak, hasonló betegséggel opprimáltatnak. 7. Ha az egészséges egj ideigh a betegnek auagj meljére augj sziuére teszi a kezét, nagyob s nagyob melegséget érez ugj annyra, hogj a héségh miat elkölletik uonny a kezét róla. 8. Ha az emberek annyra elbetegülnek, hogj egj, két auagj harmad nap alat megh hóinak, ha iljen ielenségnek három auagj négy ielensége láttatik testen, akkoron nincz semmi kétségh a belső pestisen."

24 Ez a leírás nem sokban különbözik a 19. században általános érvényben lévő pestisrendelet szövegétől sem, mely szintén a lázat és annak következményeivel foglalkozott: , Д betegek nyárban gyakrabban mint télben £

s tavasszal magokon kivül vágynak, zavarodásokban magokról mindent félre hármak, tombolnak dühösködnek, s' ha el nem tartóztatnak elfutnak, az ablakból le vagy is vizbe ugranak. A' betegek közül sokkal többen meghalnak, mintsem felgyógyulnak, szinte mind a' hetedik nap előtt, nagyobb része a második harmadik vagy negyedik nap halnak meg. [...] Közönségesen az illj betegeket elsőben borzadás és kemény fázás környékezi, melly majd mintegy szellő módjára lengedező hideg levegő, majd egy hosszasabban tartó az egész testre öntött hidegvíz érzéséhez hasonlít, néha a' velőt és csontokat áthatja, s' sebes tartós veszketéssel vagyon egybekötve. [...] Fekete ábrázat színe, lankadt, szomorú, zavaros, meredt, fénylő, a' szem belső szeglete felé vérmességgel beszegett szemek, a' szájnak száradása, [...] kielégítetlen szomjúság, egy kezdetben forró, lágy, későbbre fejér mintegy mésszel bemázolt, reszkető nehéz, és érthető szó kimondásra alkalmatlan nyelv; égető meleg a' mejtsont alatt, szívdobogás, nehéz lélekzetvétel; forró néha kedveden szagú lehellet [...] erőszakos hányás"

25 A láz gyors halált is okozhatott, így a pestis külső jeleit gyakran fel sem fedezték. A járvány jelenlétére csak a tömeges halálozás utalt. Giczy Farkas Ztenicsnyakról 1561. húsvét után való kedden Csány Ákosnak a következő369