Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Dominkovits Péter: A XVII. század eleji szombathelyi céhmesteri számadásokról

Történeti torràsok, forraslsmertetesek Dominkovits Péter A 17. század eleji szombathelyi céhmesteri számadásokról 1606-1618 A 16. század utolsó harmadában Szombathelynek, a győri püspök privilegizált mezővárosának a funkciórendszere - annak több összetevőjét illetően - megváltozott, ami által az oppidum szerepe és jelentősége mind Vas vármegyében, mind pedig a tágabb térség településhálózatában erőteljesen módosult; a korábbi állapothoz viszonyítva felértékelődött. Szombathely a győri püspökség egyik uradalmának központja, amely a 16. század második felében keletkezett urbáriumok, inventariumok szerint az alábbi településekből álló, szórt birtokszerkezetű váruradalomnak adott nevet: Vas vármegyében Szentmárton - ahol az előbb említett oppidum plébánia temploma állt! -, továbbá Zanat, Püspöki, Aranyosperint falvak, illetve Sorok, Várföld és Kökényes nevű puszták, míg a szomszédos Sopron vármegyében Zsira és Himód falvak, valamint a Fertő mellett fekvő Rákos mezőváros alkotta e domíniumot. A püspökség szombathelyi vára csekély erősséget jelentett - pl. 1592ben a győri püspök keszői várában is több katona tartózkodott, mint itt -, de ahhoz azért elég számottevő erősség volt, hogy a török veszély időszakában itt stabilizálódjon a vármegye központja. (A megyeközpont stabilizálódásának időszaka, okai máig sem kellően feltártak. Csupán a tény jelentőségét hangsúlyozza az, hogy sem a szomszédos Zala - a török hódítás miatt -, sem pedig Sopron vármegye ezidőtájt nem rendelkezett állandó megyeszékhelylyel.) A törvényi megfogalmazás értelmében, hasonlóképpen Szombathely erősségének köszönhető, hogy az 1578:XX. tv. nyomán Vasvárról e várral megerősített településre szállították át a töröktől veszélyeztetett vasvári társaskáptalant és annak levéltárait. Ezáltal az uradalmi központ, a kistérség, a Gyöngyös-mente jelentős piacközpontja, egyház-igazgatási központtá is vált, ami a megyehatárokon túlmutatva à nyugat-magyarországi térség egyik hiteleshelyi központjává tette Szombathelyet. A katolikus hiten megmaradt mezőváros győri püspökség területén belüli szerepének felértékelődését jel-