Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Csáky Károly: Egyházi dokumentumok néprajzi adatai

Történeti források, forrásismertetések Megannyi forrást őriznek azok a plébániatörténetek is, amelyeket a múlt század közepétől már magyar nyelven vezettek a plébánosok. Az alábbiakban az itt feltárt gazdag anyagról szeretnék szólni részletesebben. Egy História Domus újabb adatai a népi erkölcs és viselkedési szokások köréből Bár a hagyományos paraszti társadalomban a viselkedési normák betartására nagy súlyt fektettek, a népi jogszokások íratlan szabályai és a közerkölcs törvényei pozitívan befolyásolták egy-egy közösség rendjét, a mindennapi élet apró eseményeit, mégis akadtak olyan mikrotársadalmak, amelyekben az értékrend felbomlott, a kisebb paraszti közösség demoralizálódott. Gyakori volt például a lopás, a házasságtörés, a magzatelhajtás, a részegség, a gyilkosság és öngyilkosság, a káromkodás, stb. Meglepő, hogy az erkölcstelenséget, a felbomlott egyensúlyt az egyház sem tudta megakadályozni, sőt, néhány esetben annak képviselője is a támadások célpontjává vált. Állításomat látszik megerősíteni ama vizsgálódásom, amelyet az Alsószemerédi Római Katolikus Plébániahivatal História Domusa alapján végeztem. Az 1866-tól 1875-ig terjedő időszakot felölelő kutatásaim eredményét 1997-ben tettem közzé. 5 Fábián János akkori plébános megfigyelései két Hont megyei kistelepülésre, Alsó- és Felsőszemerédre vonatkoztak. A plébániatörténet megannyi értékes feljegyzést tartalmaz, főleg a népéletre, a vallásosságra, az erkölcsi magatartásra vonatkozólag. Forrásközlésem végén 1997-ben feltettem a kérdést: „Vajon a bemutatott kép alapján milyen falunak minősülhet Alsó- és Felsőszemeréd?" Akkor csak ennyit tudtam mondani: „Nehéz erre egyöntetű választ adni, hisz az adatok csak néhány évet ölelnek fel."

6 A közerkölcs alakulását azóta hosszabb távon is nyomon követtem, több plébános feljegyzését is megvizsgáltam. Ennek eredménye megerősítette ama véleményemet, hogy a települések erkölcsi élete nem volt makulátlan, bizonyos tekintetben a mainál is kirívóbb jelenségek fordultak elő. A Fábián Jánost követő lelkipásztor, Viszolajszky Károly (1843-1929) a História Domus feljegyzései szerint 1875. 12. 11-én érkezett a plébániára. Első feljegyzése 1876 húsvétjáról szól. A nagy műveltségű pap és egyházi író sokat utazott, s több útikönyve is megjelent. Haláláig Alsószemeréden működött, s itt is temették el. Elete végéig pontosan vezette a plébánia krónikáját, s akárcsak Fábián János,ő is sok-sok értékes feljegyzést hagyott hátra az utódoknak. Először most a História Domusban fellelhető negatív erkölcsi magatartásáról szeretnék szólni. 298