Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Horváth József: A XVIII. századi győri árvairatok népi vallásossággal kapcsolatos adalékairól

Történeti források, forrásismertetések a másik „cserep"-ből." Más, ilyen jellegű tárgyakból a legtöbb az ikrényi Malonyai-hagyatékban lelhető fel együtt: itt egy-egy faköröszt, feszület, „feszület elejben való réz lámpás" illetve „térdeplő almariom" is említtetik; az utóbbi 2 forint 50 dénárért kelt el az árverésen.

38 Más forrásokban csak egyegy ilyen tárgy jön elő: Komáromi Ádám 1732-ben felvett inventáriumában pl. „1 Rosarium", azaz rózsafüzér, 74 dénár értékben;

39 míg Csapó Dániel javainak 1789-ben Győrött felvett jegyzékében „1 arany rubintos Kereszt" is szerepel, 10 forint értékben.

40 A tárgyak után szólnunk kell röviden arról: forrásaink néha a vallás gyakorlására utaló adatokkal is szolgálnak. A végrendeleteket vizsgálva korábban már említettük, hogy a testálok döntő többsége tett több-kevesebb kegyes hagyományt, lelke üdvének biztosítására: a 18. századból akkor vizsgált 108 testamentumban összesen 164 ilyen célú hagyományt számolhattunk össze.

41 Kegyes hagyományokkal természetesen az árvairatok között fennmaradt végrendeletekben is gyakran találkozhatunk: az 1767-ben Győrött testáló Posch Éva pl. a Horváth József árváit illető iratok között fennmaradt végrendeletében 5-5 forintot hagy a győri jezsuiták Halálra vált Krisztus, a ferencesek kordaviselő, a karmeliták, illetve a pozsonyi Szentháromság kongregációjának; emellett külön rendelkezik misék mondatásáról is.

42 Az árvairatok számos quietantia-levele mutatja, hogy ezek a hagyományok eljutottak a címzetthez: a Farkas Mihály árváit illető iratok között pl. közel két tucatnyi elismervény bizonyítja, hogy a győri ferences rendház gvardiánjai a kolostor javára tett évi 24 forint összegű hagyományt rendszeresen felvették.

43 A vallásosság gyakorlásának egyik fontos módja volt a búcsújárásban való részvétel; így aligha meglepő, hogy erre utaló adatok is felbukkannak forrásainkban. Komáromi Ádám uram meghagyott árvájának, Mária Annának kijelölt tutora pl. 1734 májusában feljegyzi, hogy az árvának „Sz. Antalj útra" 1 forint 50 dénárt fizetett ki; míg ugyanezen év augusztus 12-én „Máris Czelj útra" 8 forintot adott ki a gyám.

44 Ezen adatok egyben mutatják azt is, hogy a győri és környékbeli katolikusok nemcsak a korszakunkban rendkívül népszerű

45 Fertő melletti Boldogasszonyba jutottak el, de távolabbi célpontjai is voltak búcsú járásaiknak. Egy-egy irategyüttes értékéről Forrásaink népi vallásossággal kapcsolatos fontosabb adatainak bemutatása után kísérletet teszünk az ígért másik megközelítési módra is: mi derül ki egy-egy árvairat-együttesből az érintett személyekről, családokról? Két, eltérő jellegű iratcsomót választottunk ki ennek érzékeltetésére, a kutatás lehetőségeinek illusztrálására. 291