Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Vass Erika: Térbeli és társadalmi határok kübekházi házassági anyakönyvek alapján

Népesedési kérdések letésű volt, s csak a munkahely miatt költöztek el a vőlegények két esetben Szegedre, egy esetben pedig Pécsre. Mindezek érthetővé teszik a lokális endogámia alacsony számát, ami mindössze 17,75 %-ot tett ki. A házasságok térbeli határaival kapcsolatban ezek alapján megállapítható, hogy amíg a XIX. század második felében a lokális exogámiát nagy mértékben befolyásolták a térbeli, közigazgatási és etnikai határok, addig a XX. század első felétől megindult egy ezzel ellentétes irányú folyamat, amelyben nagy szerepet játszott a magyar - román - jugoszláv hármashatár létrejötte. Az új országhatárokat követően kialakult házassági stratégiákra az általam vizsgált német családban a következő példákat találtam. Az 1879-ben született Johann Hinklnek, aki 18 hold földdel kezdte a gazdálkodást, négy fia született. Három fiának 20-20 hold földet, a legfiatalabbnak pedig 16 hold földet hagyott, illetve ő a földművelés helyett a rendőri pályát választotta. A négyből két fiú kübekházi lányt vett el, kettő pedig az akkor már Romániához tartozó Obébáról hozott magának feleséget. A legidősebb fiú 1929-ben kübekházi jómódú magyar lányt vett feleségül. Bár a házasulandó felek egy utca két végén laktak, a kommendálásig nem ismerték egymást. Ez az adat is mutatja a magyarok és németek falun belüli különállását, ami a vegyes házasságok létrejöttével oldódott. A családba bekerülve azonban továbbra is a német nyelv maradt használatban. Obébával a kapcsolattartás lehetőségét az jelentette, hogy a családnak földjei voltak az óbébai határban, amelyeknek megművelésére napkeltétől napnyugtáig volt lehetőség. Az 1932-ben kötött házasságról csak annyi maradt fenn, hogy a lány jó módú családból származott. Bár a másik óbébai származású lány korán árvaságra jutott és nem rendelkezett vagyonnal, de dolgos volt. Férjét csak azután ismerte meg, hogy a leendő anyósa megkérte a fia számára. A legkisebb fiú kübekházi vagyonos német lányt vett el, s így ezen család példáján keresztül is látható a térségre jellemző házasságkötési stratégia sokszínűsége. A házasság kritériumai között tehát fontos helyet foglalt el a vagyon, amit az egyik leszármazott így fogalmazott meg: „...a van szeretett házasodni a vannai". A társadalmi határ feloldására a munkabírás nyújtott lehetőséget. Ez a tulajdonság viszont biztosította a család által megszerzett vagyon további gyarapodását, ami feltétele volt a faluban betöltött presztízs megőrzésének, a család által korábban kialakított társadalmi határok megóvásának. Megállapítható, hogy az országhatár a 2 0-3 0-as években az emberek tudatában megjelenő térképen még inkább csak adminisztratív korlátot szabott a kapcsolattartásnak, a gyakorlatban azonban átjárható volt. Feltételezhető, hogy hosszú távon, a következő generáció kapcsolatrendszerében már nagyobb törést jelentett volna, de a II. világháborút követő kitelepítések miatt ez nem bizonyítható. Összegzésként megállapítható, hogy a házasságkötések tekintetében a fa282