Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Vass Erika: Térbeli és társadalmi határok kübekházi házassági anyakönyvek alapján

Népesedési kérdések Bár a társközségek száma 34-re nőtt, de amíg a távolabbiakkal csak egy-egy házasság jött létre (ezek az előző időszakhoz hasonlóan a németekhez köthetők), addig a közelebbiek szerepe megnőtt. Kübekháza házasodási körzete a nagy nyitottság ellenére továbbra is egységesnek mondható. Változás annyiban történt, hogy megszűntek az azonos szülőhelyről származók közötti házasságok, mint amilyen korábban Nagyszentmiklós volt, s helyettük közelebbi falvak jelentek meg. Közülük a magyarok számára Oszentiván (12 db), a németek számára pedig a szintén 1844-ben telepített Keglevicháza (9db) lett a legjelentősebb. Ez a folyamat azt is tükrözi, hogy a régi kapcsolatok meglazultak és velük szemben közelebbi lehetőségek értékelődtek fel. Mindezek mellett még egy fontos jelenségre figyeltem fel: a távolság, a természeti és közigazgatási határok ellenére 5 házasságkötés született szegedi lakosokkal. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a nagyváros, az ipar szerepe egyre nagyobb lett ebben a korszakban, és ez vonzóvá vált a faluban lakók számára. Ezt az támasztja alá, hogy mindegyik esetben iparosok, hivatalnokok nevei szerepeltek az anyakönyvben. Szegedhez hasonlóan más városok is megjelentek a társtelepülések között, így Törökkanizsa, Lúgos, Nagykikinda. 1913-22 között (3. sz. melléklet) a szülőhely szerint endogám házasságok 37,4%-ot tettek ki, ami ugyan nem sok, de az előző periódusokhoz képest lassú növekedést mutat. Ez a szám összefüggésben állhat a lakosok számának növekedésével - 1920-ban 1821 fő lakott itt

31

, de a közösség kapcsolatrendszerének tartósságát is mutathatja. A szülőhely szerint exogám, de lakóhely szerint endogám házasságok aránya 20%-ot tett ki, a tisztán exogám házasságoké pedig 42,6%-ot. Ez a korábbi időszakokhoz képest területileg nagyobb kiterjedésű exogámiát jelent, de ez csak az egy házasságot létrehozó, a falu szempontjából nem tartós kapcsolatok miatt van így. A 29 társközségből ugyanis 15 csak egy-egy esetben szerepel és az jellemző rájuk, hogy ezeket vagy a háború alatt katonákkal kötötték - erre példa Bécs, Homokkomárom -, vagy többnyire iparosok, csendőrök valamint egy tanító. A többi község megegyezik az előzőekben említettekkel, ami a kapcsolatrendszer összeforrottságát bizonyítja. Szeged szerepe az iparosodás mértékének növekedése következtében még fontosabb lett. A házasságra lépők között pl. borbély, hivatalszolga, villamoskalauz fordult elő. A fentiekben ismertetett adatokban változást az I. világháborút követő határok hoztak. Kübekházára 1918-ban vonultak be a szerbek, és a határok kijelölése következtében a falut Jugoszláviához csatolták. Csak 1921 augusztusában került vissza Magyarországhoz 8 másik községhez hasonlóan. Amióta 1924-ben Óbébát Jugoszlávia Romániának adta át, két határ vonul el Kübekháza mellett.

31 Ezt követően országhatárok állták útját a korábbi szoros kapcsolattartásnak a szomszédos falvak többségével. Emiatt a házasodni 280