Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Grynaeus Tamás–Kapocs Nándor: Szeremlei matriculák tanulságai (XVIII–XX. század)

Népesedési kérdések ra összerakjuk".

39 Az adatokból kiolvasható jelenségek, folyamatok, irányok erre a kis emberi közösségre jellemzők.*' További hasonló, még részletesebb vizsgálatoknak kell igazolni, hogy megállapításaink mennyire általánosíthatók - általánosíthatók-e egyáltalán? Egy addig dinamikusan gyarapodó, homogén közösség fejlődése a 19. sz. közepén megtorpant, megállt, majd hanyadásba ment át a kialakult születésszabályozó társadalmi normák miatt. Az ország más részeiből odaérkezett új, és más felekezetű lakosok körében alig száz évvel később ugyanez a tragikus folyamat indult meg. A születésszám csökkenése, az un. demográfiai átmenet ismert, általános európai jelenség vizsgált időszakunkban. Itt azonban a születésszabályozás az általános tendencián túlment s olyan mértéket ért el, ami a lélekszám vészes fogyásához vezetett, mert a kialakult torz, életellenes normáktól eltérés minősül(t) non-conformis magatartásnak. Ezt a - hazánk más községeiben, vidékein is ismert - folyamatot és annak vélhető okait próbáltuk megrajzolni: a szeremleiekért és nem a szermleiek ellen. Végzetes hiba lenne, ha az ismertetett folyamatban „felekezetek" vetélkedését látnók: itt élet és halál, megmaradás vagy pusztulás kérdéséről van szó. E kétszáz esztendő szomorú -nyugodtan mondhatjuk: tragikus- folyamatában mégis bizonyos reménységre jogosítanak fel az 1945, 1956 és 1989 után megfigyelhető, pozitív irányú változások. Ezek arra tanítanak bennünket, hogy az emberhez méltó élet és a szabadság - hamar letört - reménye is igen gyorsan érezteti kedvező hatását. Jegyzetek 1. Kapocs Nándor szeremlei rk. plébános a tanulmány befejezése előtt elhunyt, 1987 jan. 9.-én temettük Szeremlén. 2. Györífy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest. 1987. 729. 3. Hrenkó Pál, Papp-Váry Árpád: Magyarország régi térképeken. Budapest. 1990. 5455. 4. Kapocs Nándor-Kőhegyi Mihály: Szeretnie középkori oklevelei a Zichy okmánytárban. Bajai dolgozatok, 4. sz. Baja. 1980. , Bárth János: Szeremlei vallomások. Cumaniall. 1989.335-422. 5. Dányi Dezső-Dávid Zoltán (szerk.): Az első magyarországi népszámlálás (17841787). Budapest. 1960. 6. Klinger András et al.: Magyarország községeinek és városainak népessége az 1850., 1857., és 1870. években. Bp. 1984. 8-10, 167. Pl. a sematizmusok a szeremlei ref. népesség számát 1803-1819, 1830-1832, 1875-1877, 1880-1882, 1886-1891, 1911-1913 stb. között változadannak tüntetik föl.(U.ez figyelhető meg pl. Bogyiszló, Szentistván, Dunapataj, Szalkszentmárton, Szentimre stb. sematizmusban megadott adatainál is. Hasonló, sokéves változadan adatsorokat adnak meg a sematizmusok a kat. lélekszámra is!) A szeremlei lélekszám, házszám és földterület nagysága az 1873. és 1877. évi HNT-ban azonos. Ha240