Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Gergely Katalin: Egymás mellett vagy együtt?

Egyháztörténet, felekezetek együttélése tője, illetve Mária neve napján, a templom búcsúünnepén közös a készülődés és a részvétel: az örmény mellett szerepel a katolikus énekkar, és a Mária-lányokat is legtöbbször a római katolikus nagyobb hittanosok közül választják ki. Ugyanígy közös az úrnapi oltárkészítés, valamint a kislányok virágszórása, az ún. hintezés az Oltáriszentség előtt. Az örmény vörösköp'ányegeseW pedig szintén részt vesznek a római katolikusok ünnepein - a húsvéti feltámadási körmeneten, a Szent Miklós napi körmeneten, a kápolnák búcsúünnepein. A Szent Miklós-napi ünnepségek Gyergyószentmiklóson A különböző felekezetek együttélésére, együtt cselekvésére ez az új keletű ünnep kínál lehetőséget. 1989-ig Gyergyószentmiklós templombúcsúja mint dedicatio ecclesiae -, mindössze egy hétköznapi ünnepélyes misét jelentett énekekkel, prédikációval. 1990. óta azonban a gyergyói Szent Miklós napi búcsú nemcsak egy katolikus ünnep, templombúcsú pusztán, hanem lehetőség különböző felekezetek, nemzetiségek, vidékek hívőinek találkozására. Ugyanis Hajdó István esperes, a Gyergyói-medence katolikusainak vezetője, aki „megálmodta" a Szent Miklós-napi búcsút, nemcsak saját paptársait, illetve a város és a helyi RMDSZ vezetőit kérte összefogásra, hanem a református lelkészt és az ortodox pópát is. így a neoprotestánsok, zsidók kivételével bevonta valamennyi felekezet felelős vezetőjét, hogy együtt ünnepeljenek. 1990. december 6-án rendezték meg az első Szent Miklós-napi búcsút. A nagymisén és a körmeneten részt vettek a református és az ortodox felekezetek papjai és a hívek közül is néhányan. A következő évtől némileg másképp alakult az ünnepi sorrend, de a közös részvétel - felülről jövő kezdeményezésként tovább élt. A búcsúra pedig évről-évre többen jönnek el, főleg a környező falvakból. Autóbusszal, zászlóaljak gyalog, de jönnek az erdélyi és magyarországi testvérvárosokból is. A zsúfolásig telt katolikus templomban az ünnepi nagymise általában fél 11-kor kezdődik a papság ünnepélyes bevonulásával. Egy-egy alkalomra 1530 pap is érkezik a különböző helységekből: gyergyói falvakból, erdélyi, magyarországi, vajdasági testvérplébániákról. Az esperes meghívására/felkérésére közülük kerül ki a főcelebráns és az ünnepi szónok, akinek a prédikációja egyfajta „fokmérője" is az ünnepnek. A bevonulás után, a mise elején kerül sor a vendégek nyilvános üdvözlésére, ezt követően pedig a testvérvárosok jelenlévő polgármesterei, képviselői köszöntik Gyergyó népét. A búcsú egyben találkozási alkalom nemcsak a környékbelieknek, hanem az Erdély távolabbi vidékeiről, Magyarországról, Vajdaságból, Felvidékről érkezetteknek is. A közös ünneplés, a liturgián való részvétel erre a kis időre felfüggeszti a határokat. 1991-től a református és az ortodox felekezetek papjai saját templomaik207