Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Fazekas Csaba: Neoprotestáns mozgalmak és megítélésük a XVIII. századi Magyarországon a tiszadobi „ébredés” tükrében

Egyháztörténet, felekezetek együttélése taiban 80% körül mozgott. Az idézett canonica visitatio egyébként a népesség számát illetően feltehetően nem megbízható, a felekezeti arány azonban minden bizonnyal elfogadható. Veres Miklós i. m. 172.; Fényes Elek i. m. 1/268. 28. Községi adattár. In: Dienes Dénes (szerk.): Szabolcs vármegye (Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyék). Bp., 1939. (Vármegyei szociográfiák IV.) 332-336., 361. AXVIII. századi adásvételeket részletesen ismerteti: Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza. Gazdaságtörténelmi tanulmány. Bp., 1898. 6-17. 29. Révész Kálmán i. m. 353.; Esze Tamás i. m. (1952) 6. 30. Ld. pl. a camisard-okra: Révész Imre: A péklegény. In: Vasady Béla (szerk.): „Tegnap és ma és örökké..." Révész Imre összegyűjtött tanulmányai az egyház múltjából és jelenéből. Debrecen, 1944. (A Coetus Theologorum református theológusok munkaközösségének kiadványsorozata, 4-5.) 174-179.) [Eredetileg: Protestáns Szemle, 1937] ,Д merész 's üres fejűeknek", „rajoskodónak" nevezett kvéker mozgalom megítélésében pontosan ugyanazt az álláspontot képviselte már a reformkorban: Vályi Pál: Mennoniták, különösen francziaországban. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844. 249-251. A camisardokra és a kvékerekre ld. továbbá többek között: Broadbent, Edmund Hamer: Zarándok Gyülekezet. Bp., é. n. [1989] 220-221. 234-238.; Douglas, J. S. (gen. ed.): The New International Dictionary of the Christian Church. Exter, 1978. 184. 393. stb. 31. Zoványijenő: Új egyháztörténetírás. Cluj-Kolozsvár, 1940. (Keresztény Magvető füzetei, 31.) 10-12. 32. Révész Imre: Egyháztörténelem. II. könyv. Az ellenreformációtól napjainkig, különös tekintettel a magyar protestantizmus történetére, középiskolák VII. osztály számára. Debrecen, 1931. (3. átdolg. kiadás) (továbbiakban: Révész, 1931) 32. 33. Révész Kálmán i. m. 354. 34. Esze Tamás i. m. (1952) 6. 35. MOL A 23. Kancelláriai levéltár, Litterae consilii regi Locumtenentialis Hungarici. (továbbiakban: Litt. cons, loc.) 1741. Nr. 179. 36. Ld. erről részletesen: Fazekas Csaba: Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban. Bp., 1996. (Látószög könyvek) 37. Ld. erről: Kosáry Domokos i. m. (1996) 72., 80. Megjegyezzük, a korban nem egy hasonló lehetőségeket felvető, magas rangú főpapok nevével, illetve támogatásával megjelent katolikus kiadvány látott napvilágot. 1733-ban például Báchmegyei István, 1750-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, 1763-ban Damiani János váci főesperes munkája stb. Hóman Bálint -Szekfű Gyula i. m. 547-548. 38. Kosáry Domokos i. m. (1996) 80. 39. Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása. Bp., 1901. 40. Kosáry Domokos i. m. (1996) 388. 41. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Levéltár (továbbiakban: SzSzBmLt.), IV. 1. b.) Szabolcs vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Acta politica, (továbbiakban: Acta politica) Fasc. 42. Nr. 76. 1541. 42. SzSzBmLt. IV. I. b.) Acta politica, Fasc. 42. Nr. 76.1741., illetve MOL A 23. Litt, cons. loc. 1741. ad Nr. 179. Esze Tamás idézett cikke mindkét listától eltérő névsort ad, az általunk fellelt többi forrásban (pl. kihallgatási jegyzőkönyvben) a nevek írása következetes. Esze Tamás i. m. (1952) 6. 43. A viszonylag gyakori Porkoláb családnevűek közül a tiszadobi nemesek annak a Szabolcs megyei Petneházán lakos Porkoláb Márton agilisnek a leszármazottai 195