Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - S. Lackovits Emőke: Különböző felekezetű közösségek együttélése a Veszprémi Egyházmegyében a XVII-XX. században

Egyháztörténet, felekezetek együttélése kergették ki a községből a helybeli és a lovasi református lelkészt, mert nem harangozott „Gloria"-kor. A védelmükre kelt reformátusokat ugyancsak megverték.

46 Előfordult, hogy a helyi földesúr robotmunkára kényszerítette a református lelkészt, pl. Kutason, miközben tettlegesen bántalmazta. Ezzel igyekezett hívei köréből elüldözni őt.

47 A templom megszentségtelenítésétől sem riadtak vissza, pl. Borsosgyőrött, ahol 1752-ben foglalták el a református templomot, padjait a nyárádi római katolikus templomba vitték, a templom épületébe pedig a juhász faragószerszámait helyezték el, majd később cselédek szálláshelyévé tették.

48 A protestánsok hasonló erőszakos módon válaszoltak. Ahol tudták, pl. a Rákóczi-szabadságharc idején, visszafoglalták templomaikat, így Padragon, Csöglén, Takácsiban, Somlószőlősön stb. Kidobálták belőlük az oltárokat, a szentképeket, a szobrokat. A falfestményeket bemeszelték, mint pl. Hajmáskéren Szt. Kristóf képét, vagy egyszerűen ablakot vágtak a közepébe, mint pl. Takácsiban Szt. János képébe. A képrombolás egyébként korábban is előfordult, így pl. Nemespécselyen a Szt. Péter tiszteletére szentelt templom 13. századi freskóit a 17. században öszszetörték, összekarcolták, majd bevakolták és lemeszelték.

49 Ugyanez történt meg Balatonszőlősön is, ahol a reformátussá lett lakosság a templom oltárát elbontotta, majd a középkori freskókat leverte.

SÜ Vörösberényben pedig a temetőben álló keresztet döntötték ki. Somlószőlősön 1727-ben a plébánost egyszerűen kiverték a faluból, holmiját kidobálták a parókiáról, s szekérre téve egy katolikus hívének házához vitték. A szobájában levő Szűz Mária képet „ülj föl Mária a szekérre, s menj dolgodra" felkiáltással dobták ki. A vizsgálóbizottság előtt az evangélikus tanuk állították, hogy „gyere édes Máriám, téged is kiviszlek" mondattal tették fel a szekérre a képet.

51 Az egész Dunántúlon jellemzőnek mondható a korszakra az, hogy több helyen erőszakosan vittek be lelkészt az elüldözött, vagy elhalálozott helyére. Felsőörsön, Vaszaron, Halimbán, Vázsonyban, Ősiben, Csopakon, Szentgálon, Peremartonban, Kenésén, Fokszabadiban, Hajmáskéren, Főkajáron, Fülén az 1701-1756 közötti időben kegyetlenül megverték a plébánost, és előfordult az is, hogy ilyen verések után a szerencsétlen áldozat belehelt sérüléseibe.

52 Tihanyban 1707-ben a reformátusok fegyverrel vittek maguknak saját hitükön levő lelkipásztort, akit az apátság egyik cellájából kikergetett szerzetes helyére költöztettek be. Okét pedig 1708-ban azután a katolikusok kergették el és vették el újra templomukat is.

53 Balatonkenesén 1744-ben a balesetet szenvedett és a prédikátorhoz bekéretőzött mezőkomáromi plébánost a helybeliek sűrű káromlásai közepette az agyonveréstől csak saját lélekjelenléte és a parókián levő öregember segítsége mentette meg.

54 A korábban elszenvedett sérelmek, bántások némiképp magyarázatot adnak arra, hogy a közösségeikben megjelent katolikusokkal szemben, legyen annak vagy azoknak bármi is a szándéka, a protestánsok okkal, ok nélkül támadóan léptek fel. Vanyolán 1748-ban fejszével zavarták ki a katolikusokat az evangélikusok. 147