Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Mészáros Veronika: Püspöklátogatás Berhidán egy fényképalbum tükrében

Egyháztörténet, felekezetek együttélése teletlenül ne maradjon, és semmi olyat, vagy haragtul, vagy gyűlöltestül viseltetvén megnem cselekszem, a mi asszonynak nagyobb és tartósabb fájdalmat okozna. Isten engem úgy Segéllyen, és a Boldogságos Szűz Mária, Majnapi Sz. Evangeliom, és a mi Meg-Váltó Krisztus Jézusunk drágalátos Sz. keresztje, a mely igazán esküszöm: Söt el nem sem hadjon e földön, hogy ha én megemlétett dolgokban haragtul, gyülöltségtül, vagypedig restségemből viseltetvén különben szánt szándékkal cselekedni meg merészelném. (* Az esküszövegben a „helység" szót 1772-ben, miután a faluból város lett, áthúzták és „város" szóval helyettesítették) Az esküszövegeket olvasva úgy kell éreznünk mintha a mezőőr esküjét csak 1772 után jegyezték volna be az anyakönyvbe. Az eskütételre az imaházban került sor. Házy Pál plébános előtt mondták el a fent leírt esküszövegeket az érintettek, miközben bal kezüket a szentkönyvre tették, jobb kezüket pedig a magasba emelték. Házy Pál plébános Bezdánban tartózkodása alatt újabb plébániák alakultak a Bácskában: Futakon (1743), Csávolyon (1748), Katymáron (1748), Mélykúton(1748). A plébániák elszaporodásával gróf Csáky Miklós kalocsai érsek (1747-1751) szükségesnek látta, hogy egyházmegyéjében létrehozzon két esperesi kerületet: az északit és a délit. A választóvonal Jankovácz (Jánoshalma) vonalán volt. Az északi esperesi kerületben Horváth János fajszi, a déli esperesi kerületben Házy Pál bezdáni plébános lett az esperes. Házy Pál esperes plébános idejében még Bezdánban tartózkodott a Bácskában újabb plébániák szervezésére került sor: Kulán (1749), Apatinban (1745-1750), Magyarkanizsán (1750), Topolyán (1750), Dunabökényen (1751), Nagybaracskán (1751), Doroszlón (1752) és Nemesmiliticsen (1752). A római katolikus lakosság száma a Bácskában évről évre nagyobb lett. Azzal párhuzamosan a kalocsai szeminárium is benépesült és az érseki hatóságnak mind több világi pap állt a rendelkezésére, akiket az új plébániák szervezésével bíztak meg. Az új plébániák rendszerint a filiálisokból jöttek létre, amelyeket a Ferenc-rendi szerzetesek vezettek. Az események ilyen alakulása az egyházon belül feszültséget váltott ki. Mind kisebb lett a szerzetesek befolyása a hívekre. Komoly nehézségekbe ütközött a Ferenc-rendiek által vezetett, már működő plébániák átvétele. Ezért ez Bácsban 1766-ban, Szabadkán 1773-ban és Zomborban 1781-ben történhetett meg. Házy Pál Szakolcán (Nyitra vármegye) született 1718. január 22-én. Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott végezte. 1738-ban a kalocsai papnevelő intézetbe került, ahol teológiát hallgatott. 1741-ben pappá szentelték. Papi működését a bajai plébánián kezdte meg, de kétévi ott-tartózkodás után saját kérésére a szervezés alatt álló bezdáni plébániára került plébánosnak (1743. július 25-1752. január 30.). 12

8