Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Dénesi Tamás: Remeték a veszprémi egyházmegye területén a XVIII. században

Egyháztörténet, felekezetek együttélése lesztin töltötte be a seniori hivatalt. Igazgatójuk Primes György soproni plébános volt. Az 1740-től az egyházmegyéjükben élő remeték mindannyian Remete Szent Antal szabályait követték. Kocsis Celesztin mellett csak a pinkafői remete volt egyúttal pappá szentelve. A többiek csak laikus testvérek voltak. Noviciátusukban 1772-ben 3 próbaidős tartózkodott.

185 A győri egyházmegyében szervezettebb volt tehát a remeték élete. Erre utal Primes György remeteigazgató 1758. augusztus 28-án Budó Jakabnak kiállított levele is. Budó Jakabot, miután beöltözött és elvégezte noviciátusát Primes felvette az egyházmegye Szent Antalról nevezett remetekongregációjába. Az okirat nyomtatott, csak a változó részeket írták bele kézzel, fejlécén három képet láthatunk. Az első Szent Hilárion remete beöltözését ábrázolja, a másodikon Szent Antal tollba mondja tanítványainak lelki tanításait, a harmadik pedig azt a jelenetet tárja elénk, mikor Remete Szent Pál első remetét meglátogatta Szent Antal. Mindhárom képet latin és német nyelvű körirat magyarázza, melyet az adott szent életrajzából idéztek. Az iratot a remetekongregáció pecsétjével erősítették meg.

186 Szintén szervezett remeteéletet éltek a Pécsi Egyházmegye területén. Az egykori pálos birtok, a jakabhegyi remeteház a magányos életre vágyókat fogadta be és lelkigyakorlatos központként is működött, valamint ide tértek meg az egyházmegye megfáradt papjai is. Közülük többen - mint a Veszprémi Egyházmegyében is - harmadrendi ferencesek voltak és nagy részük elzarándokoltak Rómába, Mariazellbe, Compostelába, Jeruzsálembe.

187 Az ország minden területén találunk remeteséget: Ravazdon bencés remete élt.

188 A Dömölki búcsújáróhelyen szintén találkozunk remetével.'

89 Más zarándokhelyen is előfordul, hogy remete látta el a rábízott szent helyet.

190 Mindezeket azonban nem tárgyalhatjuk részletesebben, hiszen mindegyik újabb és újabb kutatásokat igényelne. Az mindenesetre világosan látható, hogy a 18. században nemcsak a Veszprémi Egyházmegyében, hanem más püspökségek területén is virágzott a magányos életmód, hol szervezettebb, hol kevésbé szervezett formában. Jegyzetek Köszönetet szeretnék mondani a Faludi Ferenc Akadémiának kutatásaim támogatásáért, valamint Körmendy József atyának és Sonnevend Gergely barátomnak a Veszprémi Érseki Levéltárban nyújtott segítségéért. 1. Pfeiffer János több, mint 10 rolyóméternyi, azaz 54 doboznyi levéltári hagyatéka a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár (VEL) 18. fondjában az a állagot képezi. A hagyatékról és a benne található anyag tartalmáról: B. Virághalmy Lea: Pfeiffer János veszprémi nagyprépost hagyatéka szerzetesrendi vonatkozásokkal. In: Egyház és művelődés. Pannonhalma 996-1996. Tudományos konferencia Pannonhalma és a magyar oktatás millenniuma emlékére. Szerk.: Hajdú Ákos és Kokas Zsuzsanna. Budapest 1997. 173-190. 103