Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Imádságok, szakrális szövegek - Medgyesy-Schmilki Norbert: Bevezetés a csíksomlyói passiójátékok forrásaiba

Imádságok, szakrális szövegek „De sanctorum patrum desiderio et exortatione pro incarnatione Christi, sub processus historico et deveto" című művét,"

9 amely a csíksomlyói drámákból ismert égi pert tartalmazza. Temesvári fő művei megvoltak a csíksomlyói könyvtárban: a „Sermones de tempore" (Hagenau, 1498.) három példányban, a „Sermones Pomerii de Sanctis" (Hagenau, 1499.) pedig négy példányban.

1

'" „Pomerium Sermonum de Beáta Virgine" című prédikációgyűjteménye (Lugdunum, é, n.) is a ferences könyvtár kincsei közé tartozott.

121 Temesvári Pelbárt (1440-1504) tanítványának, a ferences Laskai Osvátnak (1440-1511) prédikációgyűjteményei közül a „Sermones dominicales Biga saluas intitulati" (Hagenau, 1498.) található a könyvtárban.

121 Tehát bőségesen volt anyag a XVIII. század ferencesei számára, hogy honnan merítsék az égi per motívumait. A „Makula nélkül való tükör" 69. része

123 ismerteti az égi pert. Krisztus vérrel verejtékezésének hatására a limbuszban szenvedő ószövetségi atyák a már ismertetett előképek felsorolásával az Ártatlanság tiltakozása ellenére úgy döntenek, hogy Jézusnak kereszten kell meghalnia. A kínzóeszközöket (arma Christi) angyal hozza le az imádkozó Jézusnak a földre. A „Makula nélkül való tükör" leírását pontosan követi minorita Bene Demeter „Actio parascevica" misztériumjátéka, melyet Kantán adtak elő 1747-1751 között.

124 Az 1727-ben Csíksomlyón előadott misztériumdráma égi perét (Scena 1.) Deus Pater vezeti be, Justitia Ádám megbüntetését követeli. A Misericerdia az emberiség megmentése érdekében emel szót, mert szerinte Ádám nem önszántából, hanem a Pártos Angyal szavára követte el a bűnt. Az ember egymaga teheteden a bűnnel szemben. Misericordia szerint is meg kell büntetni Ádámot, de könyörülni kell rajta, mert Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette (Ter 1, 26). Ezután Ádám kéri az Istent, hogy küldje el a Fiút. Itt szólalnak meg előképként az előző fejezetben ismertetett ószövetségi személyek. Majd Misericordia ismételt sürgetésére az Atya ítéletet hirdet: elküldi a Fiút a földre. A Fiú áldja ezért Atyját, egyedül Justitia apellál a döntés ellen.

125 1768-ban (Scena 4.) egy rövidebb égi port mutattak be. Itt a Nuncius jelenti Deus Páternek Ádám vétkét. Misericordia szintén irgalomért könyörög, mert szerinte a „Test, világ és ördög vivé vétekre" az embert. Justitia szerint az emberiség méltó a büntetésre, mert „az ördöggel mingyart egybe pártolt, annak tanácsára örömestis hajlót." Deus Pater döntése értelmében Fia megtestesül és megváltja a világot. 1767-ben eljátszott misztérium égi pere az előképekből áll,

126 amelyet az előző fejezetben ismertettem. Az 1766-ban előadott színjáték égi pere Ádám-siralmával kezdődik és Justitia elítélő szavaival folytatódik. Justitia szavai szó szerint egyeznek az 1748-as színjáték 379-381. sorával.

127 Az irgalomért esdeklő Ádám és a kegyetlen Justitia vitája teszi ki a jelent legnagyobb részét. Amit 1766-ban a Justitia mondott ki, azt 1748-ban ugyanezekkel a szavakkal a RIGOR: „Azon fejül ahoz ezt hozzá kell tenni, Hogy ártatlan halált kell néki szenvedni."

128 19ó