Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Imádságok, szakrális szövegek - Medgyesy-Schmilki Norbert: Bevezetés a csíksomlyói passiójátékok forrásaiba
Imádságok, szakrális szövegek módon - Amor kezdi vádolni Jézust. A Szeretet allegorikus alakja már ismerős a két jelenettel korábbi égi perből. Itt Amor állt ki Rigorral és Justitiával szemben a megváltás, tehát az emberiség megmentése mellett. Elképzelhető, hogy itt azért vádol, mert ha a főpapok nem ítélik el Jézust, akkor megváltás sem lenne. A továbbiakban - az 1729-es drámához hasonlóan - a Consiliariusok (Tanácsosok) vádolják Jézust, de szó szerinti egyezés nincsen. Az 1763 nagypéntekén tartott előadás 3. jelenete szintén 1736-ból, vagy valamelyik a két időpont közti, szintén az 1736-os drámán alapuló játékból származik. Phariseus Primus szavai - néhány szótól eltekintve - szó szerint egyeznek az 1736-os darabból Israelita Tertius szavaival. Az 1763-as drámában ezek után szintén a Conciliariusok szólalnak meg. Conciliarius Primus első sora egyezik az 175l-es passiójátékból Annás szavaival: „Izrael népének okos, bölcs vénei." 10 1765-ben Annás és Caiphás rövid párbeszédét hallhatták a nézők, 51 1768ban a szokásos vádak hangzottak el, de szó szerinti átvétel egyik drámából sem történt. A főpapok tanácskozását Júdás árulása követi (Mt 26, 14-16; Mk 14, 10-11; Lk 22, 3-6). A szinoptikusok annyit írnak Júdásról, hogy elment a főpapokhoz, kapott 30 ezüstöt és kereste az alkalmat, hogy kiszolgáltassa nekik Jézust. A misztériumjátékok természetesen kiszínezik ezt a jelenetet is. Hoszszan ábrázolják Júdást, amikor az ördögök megkísértik. Rádöbbentik arra, hogy rongyos ruhákban jár, Jézus mellett csak koplalnia kellett. Ha kap pénzt, mindezt elkerülheti. Ez a fő csábítás. Mindegyik drámában ennek hatására cselekszik Júdás. Az ördögök csábításának tehát nincsen bibliai alapja. Európa egyik legkedveltebb lelki olvasmánya a „Makula nélkül való tükör" volt. Vida Tivadar fejtette meg eredetét: az 1634 és 1712 között élt német vizitátor és missziós kapucinus Martin von Cochem „Das grosse Leben Christi" című írásáról van szó. Müve először 1677-ben jelent meg. Azután 1681-ben bővítve, majd 1704-ben. Európában (a magyar kiadásokat nem számítva) több mint 300 kiadást ért meg. Magyarra cseh nyelvből - valójában nyugat-szlovák nyelvjárásból - a Divék nembéli Ujfalusi Judit znióváraljai klarissza apáca fordította le. 52 A nagyszombati nyomda adta ki először magyarul 1712-ben.' 3 A 3. kiadás (1746) 60. része 54 írja, hogy Mária kérte meg Júdást, hogy érdeklődjön a főpapoknál fia holléte felől. Júdás ekkor árulja el mesterét. Ördögök tehát a „Makula nélkül való tükör"-ben nem szerepelnek. Dömötör Tekla a kultikus eredetű népi játékokból származtatja az ördögök szereplését a passiójátékokban. Tény az is, hogy a túlvilág kérdése, a pokol szörnyűségei soha nem játszottak akkora szerepet a vallásosságban, mint a misztériumjátékok keletkezésének korában, a késő középkorban. 5 ' A csíksomlyói színjátékok pedig ebből a korból eredeztethetőek. Székelyföldi énekeskönyveinkben két helyen olvashatunk teljes passióéneket: az egyik a „Menynek, feoldnek, ez vilaghnak ura..." kezdetű ének, 187
