Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Imádságok, szakrális szövegek - P. Jáki Sándor Teodóz OSB: Csángómagyar Aranymiatyánk

imádságok, szakrális szövegek R Jaki Sándor Teodóz OSB Csángómagyar Aranymiatyánk Népénekgyűjtés 1998-ban Lujzi-Kalagor - Luizi-Cälugära 1 Első „találkozásaim" az Aranymiatyánkkal A moldvai csángómagyarok népénekét, az Aranymiatyánkot, Futásfalván 2 (Alungeni, Laufendorf), az új Mária-kegyhely búcsúünnepén hallottam elő­ször, 1998. július 2-án. Csángómagyar asszony énekelte: Csernik Antalné Jampu' Mária, aki 1945-ben született Moldvában, a Bakó (Bacau) város mel­letti csángómagyar községben, Lujzi-Kalagorban (Luizi-Cälugärä). Zarándokolni jött át asszonytársaival Erdélybe, a Háromszék (Covasna) megyei Futásfalvára, Sarlós Boldogasszony ünnepére. Futásfalva: ősi templomának volt egy titka: a tornyában rejtették el az esztelneki ferences templomnak 1750 táján alkotott Mária-szobrát. E műal­kotás egyike az öt legnagyobb székelyföldi Mária-szobornak: csak néhány ujjnyival kisebb a leghíresebbnél, a 227 cm-es nagyságú csíksomlyói kegy­szobornál. 4 Az csak feltételezhető, hogy az 1848/49-es magyar szabadság­harc háborús veszedelmei miatt, vagy talán az 1923-as tűzvész miatt mene­kítették át a szobrot Esztelnekről Futásfalvára. Az azonban biztos, hogy az illetékesek mindkét részről - alig hihetően! - teljesen megfeledkeztek róla. Kis ministráns gyermekek kutató kíváncsiskodásukkal 1965-ben meglelték a Szűzanya-szobrot a futásfalvi templomtorony rejtekében. Tőlük tudta meg a harangozó, aki aztán felhívta rá a község plébánosának figyelmét. - Futásfal­ván akkor - 1962-től 1967-ig - Bálint Lajos volt a plébános, aki később Er­dély püspöke, majd Erdély első érseke lett. О restauráltatta a szobrot, és a templom liturgikus átrendezésekor méltó helyet készíttetett neki. - Azóta a futásfalvi templom nemcsak a kisközség híveinek, hanem az egész környék Mária-tisztelőinek is látogatott szentélye lett. 1993-ban hivatalosan is Má­ria-kegyhellyé nevezte ki a gyulafehérvári főegyházmegye érseke. 1995 óta csángómagyarok is járnak Moldvából Futásfalvára. Autóbusszal érkeznek a búcsú előtti nap délutánján, hogy imádkozzanak-énekeljenek ­147

Next

/
Thumbnails
Contents