Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - L. Imre Mária: „Szent Bálint, gyógyítója lelki és testi szükségeknek”

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek Szajk az összeírások tanúsága szerint 1720-tól népesült be németajkúakkal. 1722-ben a szomszédos Versend, majd 1754-ben Babarc filiája. 1772-ben lett önálló. Kezdetben a pécsváradi apátsághoz tartozott. Mária Terézia uralkodása alatt a Közalapítványi Egyetemi Alap lett a kegyura. Lakóinak eredetére vonatkozóan két vélekedés tartja magát. Az egyik szerint Mária Terézia Bajorországból,

13 a másik szerint Elsass-Lotharingiából telepített németajkúakat.

14 A hagyomány szerint a falu népe 1760-ban fogadalomból emeltette a kápolnát, hogy bajban betegségben Szt. Bálint oltalmát elnyerje. Mivel a helybeliek „...nemcsak ember, hanem az állatok patrónusához is folyamodtak", így került Szt. Vendel az oltárképre. A püspöki ornátusban, pásztorbottal ábrázolt Szt. Bálint lábainál egy vak leány térdeplő alakja látható. Jellegzetes a kompozíció megoldása, hármas tagolása, a kétoldalt álló védőszentekre felhőkből a passaui Segítő Boldogasszony (Mária Hilf) tekint le. Az 1950-es évekig mindkét szent, Bálint (febr. 14.) és Vendel (okt. 20.) ünnepét is megülték. Olyankor processzióval mentek ki a kápolnához, ott misét hallgattak, és elimádkozták a Mindenszentek litániáját. Szent Bálint mint társpatrónus tisztelete a közeli Hásságyon is eleven volt. Ott az 1769-ben épült Szt. Rókus kápolna oltárképén látható, a trónoló Szentháromság valamint Szt. Sebestyén és Rozália társaságában. A szomszédos Boly községben, a Batthyány-uradalomban sokan foglalkoztak jószág- főleg birka tartással. A kegyúr Batthyány Károly, a Fuldából áttelepült németek „szorgalmazására és jámborságának előmozdítására" 1771ben egy kápolnát építtetett, melyet az állattartó bólyi hívek a pásztorok védőszentje, Szt. Vendel tiszteletére akarták szenteltetni. Klimo György pécsi püspök azonban Vendelt nem találván a Martyrológiumban, csak Szt. Bálint titulusát engedélyezte. A kápolna oltárképe a templom építésével egyidőben készült. Figyelemreméltó, hogy a kép nem a terni püspökszentet, hanem mártír elődjét ábrázolja, akinek története a Legenda Aureában olvasható." Szt. Bálint casulában széttárt karokkal, a felhők között térdel, angyalok veszik körül, a mártíromság pálmaágát, koszorút, könyvet és rajta papi süvegét (birétumát) tartják. A kép alján a legenda jelenetei, a vak lány meggyógyítása, jobb oldalon a római bálványt megtagadó, térdelő Bálint látható, amint a római katonák őrizetében lefejezik.

16 Sajátos helyi hagyomány szerint Szt. Bálint napját Boly község lakói február 14-én ünnepelték. Ezen a napon nem a kápolnában, hanem a plébániatemplomban gyűltek össze. A szentmisén elől a padokban, a mozgásukban korlátozott betegek és az epilepsziások ültek. A betegek családtagjai aznap engesztelésül böjtöt fogadtak, hogy Bálint, aki „gyógyítója testi és lelki szükségeknek", segítsége hathatós legyen. A közös áhítat erejében bízva a fogadalmi misén a betegek és az egészségesek együtt gyóntak és áldoztak. A fent említett, nevére szentelt kápolna búcsúnapját, az eredeti fogada63