Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Szacsvay Éva: Protestáns ábrázolások és népművészet

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek mi, érzéki eszközre, Luther önsanyargató állapotait követően a „Megváltó Istennek kegyelmes szavát hallja: Hite valóban az Ige hallásából van, ezzel a reformáció szakít a középkor vallásosságával",

17 a protestáns feliratok tehát a hangzó szöveget idézik fel, (ahogyan az olvasás és tanulás is hangos szövegmondás volt). Bizonyítják az elhangzó szóra való koncentrálást azok a tények is, hogy a Bibliát nem egyenként, maguk olvasták a családtagok, (hiszen nem is volt csak egy Biblia egy-egy házban,) hanem valaki, elsősorban a családfő hangosan olvasott fel belőle. A hangos szövegmondásnak különösen jó eszköze volt a káté olvasás, amely Közép-európai területeken jelentősebb volt, mint a Biblia olvasás,

18 és amely a közösségi együttlétben bizonyos kölcsönösséget jelentett. Nemcsak hallgató és olvasó állt szemben egymással, hanem kérdező és válaszadó, (a feltett kérdésre közösen adnak hangos választ) ami egy intenzívebb, interaktívabb folyamat, érzelmileg melegebb közösségi együttlét is. (A családfő által olvasott szöveg egy feudálisabb, merevebben hierarchikus családi modellt tükröz, a kátéolvasás egy demokratikusabb közvetlenebb, közös, egymást támogató kevésbé hierarchizált családi modellt jelent. Magyarországon kevés a néprajzi adat a káték otthoni használatáról.) E kitérő csupán arra szolgál, hogy bemutassam, mennyire más funkcionális szerepben kerültek alkalmazásra ábrák és szövegek növényi díszítmények hálózataiban. Népművészeti vonatkozások Felvetődik ezzel kapcsolatban az a kérdés is, hogy a népművészet korai korszakában az alakos ábráknak a szerepét nem kellene-e újra gondolni, illetve lehetséges (hermeneutikai) kapcsolatát a protestáns „díszítőművészet"tel,

19 mint egy előzményként számon tartható magasművészettel, annak rendszerével, "nyelvével" összevetve vizsgálni? A népművészet korai szakaszának a protestáns művészetben megragadható előzményei feltárása, vagy a mesterek, műhelyek kapcsolatai a reformációval, vagy protestantizmussal a népművészet jelenségeinek (pl. táji dialektusok) új értelmezési lehetőségeit jelenthetik. Mondandómat példával szeretném illusztrálni. A habán fazekasok 17-18. századi munkáin a legkedveltebb, leggyakrabban használt alakos ábra a szarvas. A szarvas a középkorban a keresztség, a keresztelés szimbóluma. (Az ábrázolásokon az élet vizének partján, forrásánál ül, a Krisztusra vágyódó keresztyén ember szimbólumaként, a 42. zsoltár sorainak megfelelően, ehhez kapcsolódik a keresztség szimbóluma.) Az újrakeresztelkedő habánok számára egy közös jel, és bár a habánok minden alakos ábrázolást tiltottak, a szarvas a díszítmény hálójában (az alkotókat) azonosító jelként van jelen. Hason-