Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Bogu Balázs: Bátyúi betlehemes játék

A mindennapok és az ünnepek vallásossága Bogu Balázs Bátyúi betlehemes játék Bátyú önálló tanáccsal rendelkező nagyközség Kárpátukrajnában, a Beregszászi járásban. A járás legnyugatibb pontja Beregszásztól 36 km-re, Nagylónyától 4 km-re fekszik. Régi Árpád-kori település, amelyet a honfoglaló magyarok egyik legvitézebb törzse, Töhötöm vezér szállt meg, hogy a portyázó kun - besenyő betörések ellen védje az új hazát. A tatárok alatt majdnem elpusztult. Nevének magyarázata a mai napig ismeretlen, több mint valószínű, a 'báty' szóból származik az 'ú' kicsinyítőképzővel megtoldva, mivel okiratainkban mindig hosszú u'-val írják. Az oklevelekben a Betke család birtokaként említik, akiktől Bánk bán veje, Simon bán megvette. A birtok 1214-ben a hűtlenségi per után a koronára szállt vissza. 1270-ben Rusdi Mihály kapta ajándékba V. István királytól: Bátyút, Haranglábot, Somot, Bótrágyot és Nagylónyát. Nem voltak utódai, így a birtok Berenczei Kelendre szállt, aki leánytestvérének férje volt. A Berenczei család Lónyára költözött és felvette a Lónyay nevet. A Lónyayak 635 évig a falu urai voltak (1285-1920.). A Lónyayak a birtokukon keresztül ingyen helyet adtak a vasútnak. Ez a továbbiakban megpecsételte a falu sorsát. A trianoni békediktátummal, hogy Csehszlovákia Romániával vasútvonallal legyen összekötve, állomása miatt Csehszlovákiához került. A 3400 hold Lónyay birtokot, mely Csehszlovákia területére esett, az állam kisajátította, a falu két holdat kapott temetőnek. Egy részén két cseh- (Ujbátyu és Nagybakos) és egy ruszin kolónia (Badó) épült. A birtok bátyúi részét Grosslender Hermann és Gutmann Adolf vette meg, ez az Eger-dűlő. A sors tragédiája, hogy 1944. október 26-án „felszabadultunk", rövid hat év után, amikor is az anyaországhoz tartoztunk. A faluból „malenykij rabot-ra" 147 embert vittek el, ebből 37-en sohasem tértek haza. A

II. világháborúban 18an estek el, ebből is öten a szovjet lágerekben haltak meg. Lakosainak a száma ma 3364 fő, ebből 2681 fő magyar. Anyanyelvi intézményei Iskolája 1785-ben nyílt meg, 1945-ben hétosztályos, 1954-ben középiskola nyitotta meg a kapuit, 1960-ban párhuzamos elemi tagozat nyílott, míg 1984 tői általános. 1993-tól az ukrán tagozat önálló épületbe költözött. Hitélet Bátyúnak 1785-től önálló református egyháza van. A reformátusok száma 371