Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Olosz Katalin: A református legényegyletek szerepe a falvak életében egy múlt századi magyarvalkói példa tükrében

A mindennapok és az ünnepek vallásossága védelmét és a naptári ünnepek szokáshagyományainak szervezését és lebonyolítását. A Kalotaszegről előkerült szórványos adatokból arra következtethetünk, hogy ezen a vidéken csak a nagy keresztyén ünnepekhez kapcsolódó szokások megszervezésére társultak a falu legényei, választottak maguk közül legénybírónak, vőfélynek, öreglegénynek nevezett vezetőket, akik az ugyancsak választott kisegítőikkel felügyeltek az ünnepi szokáscselekmények, mulatságok megszervezésének és lebonyolításának minden mozzanatára. A magyarvalkói legényegyletnek a naptári ünnepekhez kapcsolódó szervező-ellenőrző szerepe nem volt, csak a kalákákat, fonóházi összejöveteleket, táncmulatságokat említi az alapszabály, mint azon helyszíneket, ahol a legényegylet vezetőinek a jó rendre és a fegyelem betartására vigyázniuk kellett. A vallásos értékrend és a keresztyén erkölcsi rend védelmét természetszerűen feladatának tekintette a magyarvalkói ifjúsági szervezet, de legalább annyira fontosnak tartotta az ifjúság művelődésének, a korszerű tudományos ismeretek elsajátításának biztosítását és az egyleti tagok anyagi támogatását. Mindezek együttesen a valkói fiatalok - legények és leányok - életének erkölcsi, vallási, szellemi és anyagi tekintetben egyaránt jól átgondolt szervezeti keretet biztosítottak. Függelék A magyarvalkói legényegylet alapszabályai (1864) 1. § Az ifjúság közt a jó rendet, fegyelmet fenntartani, a közművelődést, vallásosságot, erkölcsösséget előmozdítani, s az új életpályára lépő ifjút pályája kezdetén némi jótéteménnyel felsegélleni alakul a „Legény-egylet". 2. § Ezen egylet tagjai: a mindkét nemen lévő ifjúság hitbeni megerősíttetésök idejétől fogva nősülésök vagy férjhezmenésök idejéig. 3. § Felügyelő elnök kivétel nélkül mindig a kebli ref. lelkész. 4. § A tagok szavazattöbbséggel választanak 1 legénybírót, 1 másodbírót és 4 alfelügyelőt, tekintettel lévén arra, miképp mindig a legjobb hírű-nevű, jó erkölcsű, s mennyiben lehetséges, írástudó egyénre essék a szavazat. 5. § Hivatalba lépéskor mindenik ifjú, kit az összes fiatalság bizalma megtisztel, a lelkésznél való kézadás által ünnepélyes fogadalmat tesz, hogy a szabályokat megtartandja. 6. § Olyan ifjú, ki önhibájáért akár egyházi, akár polgári törvényszéken valaha büntetve volt, egyleti tisztviselő nem lehet. 7. § A választott egyleti tisztviselők hivatali ideje tart egyik év első napjától a másik év első napjáig, azonban a régiek újra elválaszthatók; valamely egyleti tisztviselő ifjúnak nősülése esetében a fentírt módon más választandó. I. A legénybíró és tisztviselő társainak kötelességeik: 8. § A legényegyleti bíró társaival együtt felügyel a vigalmakban, lakomákon, fonóházakban, kalákákban sat. a jó rendre, erkölcsös magaviseletre. 335