Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Halász Péter: A húsvéthoz kapcsolódó vallási népszokások a moldvai csángóknál

A mindennapok és az ünnepek vallásossága rülmény, hogy a húsvéthétfői locsolás szokását ismerő települések Erdélyhez viszonylag közel találhatók, felveti a gondolatot, hogy esetleg a Kárpátokon túlról a közelebbi múltban (mondjuk 100 éve) átszivárgott jelenségről van szó. Mindenesetre érdemes számon tartani ezeket az adatokat, s a Tatros mentén, valamint az Aknavásár és Gorzafalva közötti magyar településeken jó lesz tovább vizsgálni a kérdést." Ugyanígy utána kell nézni a Román környéki, már elrománosodott nyelvű falvak locsolási szokásainak is. Jegyzetek 1. Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok - ünnepi szokások. Magyar Néprajz VII. Bp. 1990. 157. 2. Bosnyák Sándor: A moldvai magyarok hitvilága. Folklór archívum 12. Bp. 1980. 122. 3. Vízhordó edény a hártya. 4. Pusztina, Frumósza, Szerbek, Onyest, Vizantea, Magyarfalu, Bogdánfalva, Pokolpatak, Somoska, Trunk, Diószén, Jugán, Szabófalva, Traján. 5. Pusztina - Bosnyák Sándor: i. m. 121. 6. Bosnyák Sándor: uo. 7. Erdősi Szászka Péter közlése 8. Hegedűs Lajos: Moldvai csángó népmesék és beszélgetések. Bp. 1952. 42. 9. Húsvét után negyven napig így köszöntek egymásnak a katolikusok. Pünkösd után pedig Krisztus mennybement. 10. Bosnyák Sándor: i. m. 122. 11. A csír - fényes fémszál - ami a nyirászát díszíti, tulajdonképpen a menyasszonyság jelképe. Húsvét vasárnap a pap nem hirdeti a templomban az új párokat, ezért nem teszi fel a nyirásza a csírt. 12. Port = népviselet 13. A cserkabala a kicsi gyermekek körhintája: „egy nagy ágas fel volt ásva, egy rúd volt keresztül, s két szék volt a végükön. Kettő beleült, egy odaállt középen, s hajtotta kereken. Felváltva hajtották egymást." (Lészped) 14. Cofa = kártya (fából készült vízhordó edény) 322