Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Halász Péter: A húsvéthoz kapcsolódó vallási népszokások a moldvai csángóknál

A mindennapok és az ünnepek vallásossága Halász Péter A húsvéthoz kapcsolódó vallási népszokások a moldvai csángóknál Húsvétvasárnap A Moldvában élő katolikus csángómagyarok legnagyobb ünnepe a húsvét, Krisztus feltámadásának napja. Az esemény vallási jelentőségén kívül azzá teszi az egyházi tanítás és az apáról fiúra öröklődő népszokások által megteremtett, felfokozott várakozási hangulat, ami az egész böjt, de különösen a nagyhét idején lelkileg és testileg is előkészíti a hívő embereket az esemény jelentőségének felismerésére és a húsvét lényegének befogadására. Nem véletlen, hogy húsvét vasárnapjához különösen sok egyházi, valamint vallási köntösbe öltöztetett népszokás kapcsolódik. Gajcsána-Magyarfaluban emlékeznek rá, hogy húsvét vasárnapján igyekeztek minél előbb felkelni, új vizet hozni a kútról, hogy „addig ne vegyen egy es, míg ő nem vett". De a szokás értelmét már nem tudják. Tátrai Zsuzsanna - a település megnevezése nélkül - mint általános moldvai jelenséget említi, hogy húsvétvasárnap „napfelkelte előtt a keresztútra öntött vizet hasznosnak tartották jégeső és veszedelem ellen".

1 Föltehetően Bosnyák Sándor klézsei gyűjtéséből származik ez az adat, aki a következőképpen közli: „Húsvét reggelin, mikor felkel, meddig a Nap fel nem jött, addig elmensz, s öntesz vizet a keresztes útba, hogy adjon az Isten jó áldást a mezőkön, s őrözze meg a jégtől, s a nagy esőtől s veszedelemtől."

2 Magam nem találkoztam ezzel a szokással, de Gazda József közöl Nagypatakról egy szöveget, miszerint a beszélő apókája annak idején jókor felköltötte őt húsvét reggelén, „menj fiacskám, meríts vizecskét a kártyába,

3 s öntözd meg az utat. (...) Megöntöztem az uteskát vízvei. A vót a szokász. Mászok isz úgy, de csak az úton." Ebből ugyan nem derül ki, hogy mágikus, vagy takarítási céllal történt-e az útöntözés, de az előbbit sem lehet kizárni. Általánosan elterjedt szokásnak lehet tekinteni a moldvai katolikusok körében a húsvét reggeli piros tojásról való mosakodást, amelyre vonatkozóan valamennyi csángó vidékről van adatunk.

4 Ennek lényege, hogy reggel a szülők valamelyike piros tojást tett egy csuporba (keldárba, tálba, vederbe), ar315