Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Szabó Irén: A görög-katolikus vallásgyakorlat egy gesztusa: a csók

A mindennapok és az ünnepek vallásossága Szabó Irén A görög katolikus vallásgyakorlat egy gesztusa: a csók A gesztusok а kulturális emlékezet szótlan eszközei. A néprajztudomány mindezidáig mégis kevés figyelmet szentelt a témának.' Csupán véletlenszerűen elszórt adatok találhatók különböző szokásleírásokban, de szisztematikus gyűjtésre és közlésre nincs példa. A különböző lexikon szócikkektől eltekintve, a csók az egyetlen olyan gesztus, amelyről két magyar nyelvű tanulmány is született az egyik Löw Immánuel, a másik Solymossy Sándor tollából.

2

'

3 Löw Immánuel 1882-ben írta tanulmányát egy ifjú házaspár számára esküvői ajándékként, 26 példányban, kéziratként adták ki, és így csak szúk körben ismerték. Sem ez, sem az 1921-ben német nyelven megjelent, jelentősen kibővített, 1967-ben változatlan utánnyomásban kiadott tanulmány nem vált ismertté a magyar kutatás számára.

4 Scheiber Sándor Löw Immánuelről írt cikke

5 hívta fel rá a figyelmemet. Löw elsősorban a Bibliából, Talmudból, Midrasból, a héber költészet, a zsidó folklór és hagyományok köréből gyűjtötte adatait. E páratlan gazdagságú anyagot a következő szempontok szerint csoportosítja: Kik csókolnak? A jegyesek. Gyerekek és szülők. Rokonok. A tiltott csók. Idolok és állatok. Mit csókolnak? A száj. Fej, szem és arc. A kéz. A láb és térd. Ruha és építmények. Mikor csókolnak? A béke és barátság kifejezésére. Hódolat, alávetés és áldás. Köszöntés, viszontlátás alkalmával. Elválás. Halál. Üdvözlés és búcsú a szülőföldtől. Törvényekben és kultuszokban előforduló formái a csóknak. Az eszkatológikus csók: A kinyilatkoztatás mint Isten csókja. Halál Isten csókjában. Isten csókja mint kitüntetés. Makrokozmikus csók. Csók a folklórban és a költészetben. A keresztény és zsidó vallásgyakorlat közös gyökereire illetve párhuzamaira bukkanhatunk Löw tanulmányában. A kor pozitivista szemléletének megfelelően hatalmas anyagot gyűjtött egybe, alapos forrásfeltárással, de láthatóan nem volt célja a téma elméleti megközelítése. Solymossy Sándor A csók eredete című tanulmányában

6 természeti népek körében gyűjtött adatok sokaságát sorolja fel bemutatva az európai népek 287