Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Juhász Éva: Egy görög-katolikus cigány egyházközség létrejötte

A mindennapok és az ünnepek vallásossága „Rengeteg segélyt kaptunk, a tanács is adott, a püspök úr is, meg külföldről is kaptunk, mi is adtunk valamennyit. Egy két faluba elmentünk cigány misét tartani és így gyűlt össze lassan a pénz. A kántorjánosi cigányok odaálltak és segítettek. Az asszonyok felosztották egymás közt mikor ki főzött a munkásoknak." „Ebbe a faluba nincs két olyan cigány, akinek a keze munkája ne lett volna benne Isten házába. Mi asszonyok is hordtuk a téglát. Ha jött a cserép leszedtük, ha kerítést kellett festeni összeálltunk." 1993. október 1-én Istenszülő oltalmára szentelte fel a templomot Keresztes Szilárd püspök. Ezután a cigány egyházközségbe is megválasztották a tisztségviselőket," akik gondosan el is látják feladatukat. A templom mellé építettek egy kis közösségi házat. Templombúcsú vagy egyéb szeretetvendégség alkalmával ez a hely szolgál a megvendégelésre. Aranyszájú Szent János Liturgiáját Sója Miklós hodászi parókus fordította le cigány nyelvre. Az ő fordítását vették át Kántorjánosiban is, és tanulta meg a parókus híveivel együtt a mise szövegét cigányul. Nagyobb események (templombúcsú, bérmálás, ikonszentelés)

12 alkalmával most is ellátogatnak a magyar templomba. A cigányság nagy tisztelettel, szeretettel emlékszik vissza parókusok térítő munkájára: „Hűséges volt mi hozzánk, tanított minket, lejárt ide a házakhoz, elmondtuk családi problémáinkat. Annyira befogadtuk, mert mi olyanok vagyunk cigányok, hogy akit megszeretünk, azt tiszta szívvel lélekkel, de ha mi megutálunk valakit, ha mi érezzük, de ha érezzük, hogy az a magyar az a valaki lehajol mi hozzánk, szeret minket, ember számba vesz, akkor mi annyira szeretjük, mi képesek vagyunk azért mindent megtenni. Öt is szinte családtagként fogadjuk el. Mózesként tekintünk rá, aki kivezette a népét a pusztából. De nem vót nekünk addig ilyen lelkipásztorunk, hogy tanítson minket, hogy felemeljen, tanítson a jóra. Ezt a kegyelmet most értük el. S hálát adunk az Istennek, hogy ideküldte nekünk ezt a plébánost." Kántorjánosi cigánysága napjainkban is jó kapcsolatot tart fenn a szomszédos Hodász község görög katolikus cigányságával. Együtt miséznek Máriapócson," olykor-olykor részt vesznek egymás templombúcsúin is. A hodászi görög katolikus cigányközösséggel együtt mentek ki Rómába 1997-ben El Pelé 14 boldoggá avatására is. Kántorjánosiban 1998 pünkösdjén szeretetvendégséget szerveztek a cigánytemplomban. A szeretetvendégség egy karizmatikus találkozó volt. Az egyházközség egyik tagja korábban részt vett Nyíregyházán egy hasonló, de nagyobb karizmatikus összejövetelen. Azóta a karizmatikus szemléletet átadta társainak is. A karizmatikus megújulás a Szentlélek felé vezeti a vallásos lelkületű embereket. A katolikusokra a Mária kultusz jellemző, amely a cigányságnál még erőteljesebben jelentkezik. Ezt a Mária imádatot igyekszik 284