Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Juhász Éva: Egy görög-katolikus cigány egyházközség létrejötte

A mindennapok és az ünnepek vallásossága rendőrtől, s hogy távol tartsák maguktól a rendőröket, rongydarabra görcsöket kötöttek, bízva abban, hogy így elkerülik a karhatalom megjelenését. Milyen rongydarabra, hány csomót, mikor és használt-e, egyelőre nem tudjuk. Szintén ilyen mágikus cselekedet az eskütétel, mely a közösség kérésére, saját igazának bizonyítására történik. A cigányság fél az átok beteljesülésétől, ezért nagy erőt tulajdonítanak az eskütételnek. Ha a férj meggyanúsította a feleséget, hogy megcsalta és meg van az az illető is akivel ezt megtette, akkor mind a kettőnek esküdnie kellett a templomban égő gyertyára, Bibliára, keresztre, hogy _ ártatlan. A legsúlyosabb eskü az volt, ha a gyerekeikre szitkozódtak, hogy valami szörnyűség történjen velük, ha ő hazudott." Abban az esetben, ha valamit elloptak, vagy valakit megöltek gyertyát égettek. Ilyenkor égő gyertyával vonultak végig az utcán és közben a feltételezett illetőt átkozták. Mikor erről a gyanúsított tudomást szerzett és tényleg ő volt a bűnös, bevallotta tettét, mivel a cigányság nagy erőt tulajdonított a gyertyaégetésnek és tartottak attól, hogy az átok beteljesedik. Hasonló esetben a szitaforgatást is alkalmazták. Az olló végére egy szitát akasztottak s közben elkezdték sorolni a szóba jöhető neveket. Akinek a neve hallatán a szita megfordult az volt a tettes. Az idők folyamán a varázsló, mágikus cselekedetek szerepét fokozatosan átvette a keresztény vallás, a katolikus hit. Feltételezésem szerint a mágikus cselekedetekről a vallásra való áttérés párhuzamosan ment végbe az áttelepítéssel. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen elhagyták a korábban űzött mágikus cselekedeteket, csak egyre kevesebben űzték, űzik, szégyellni kezdték. A kutatás során arra a kérdésre, hogy végeznek-e valamilyen varázsló cselekedetet a válasz mindig elutasító volt. Állításuk szerint csak a telepen végeztek mágikus cselekedeteket, mióta a telepről eljöttek, nem varázsolnak. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy fény derüljön arra, él még egy asszony, aki olykor-olykor szokott jósolni tenyérből, kártyából, s az adatközlők véleménye szerint jóslása be is igazolódik. Ezek a mágikus szertartások nem egy ősi cigány hiedelem részei, hanem a vándorlások során a magyarságtól és a keleti, dél-európai népek hiedelemvilágából átvett és tovább őrzött rítusok.

9 Kántorjánosiban az oláh cigányok vallásossága is kezdetben egyfajta utánzás volt. Amit a környezetükben élő magyarok cselekedtek, azt tették ők is. Elmentek húsvétkor pászkát szenteltetni, de nem tudták, hogy miért, sőt még a Miatyánkot sem tudták elmondani. Volt aki csak arra várt, hogy a pap meglocsolja a kosarat és viheti haza. Jobbára a keresztelésre és temetésre korlátozódott hitéletük. A magyar cigányság vallásossága még mindig ezen a szinten van. Itt jegyzem meg, hogy a magyar cigányok az anyakönyvi bejegyzések szerint reformátusok. Az idő múlásával az oláh cigányok vallásossága kezdett tartalommal telí282