Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Horváth Sándor: Mindennapi népi vallásosság a grádistyei horvátoknál

A mindennapok ós az ünnepek vallásossága Horváth Sándor Mindennapi népi vallásosság a grádistyei horvátoknál A témához - bevezetőül - szeretnék néhány megjegyzést tenni. Egyrészt kutatási területem ebben az esetben a grádistyei horvátokat érinti - azoknak is a hazai, magyarországi településeit. (Tehát a címben így Vas megye bővül még a Győr-Moson-Sopron megyei horvátokkal is. - Mint ismert, a grádistyei horvátok napjainkban elsősorban Magyarország e két megyéjében, az ausztriai Burgenland tartományban, valamint Szlovákiában élnek. Emellett a szétszórt morva szórványokról, valamint a migráció folytán főként Budapestre és Bécsbe költözöttekről sem szabad megfeledkezni.) Ha pedig grádistyei horvátokról beszélünk, akkor - kizárólagosan - római katolikusokról is. E települések

1 lakossága a második világháborúig szinte kizárólag mezőgazdasággal foglalkozott, illetve önellátásra törekedett. A szocialista átalakítás a fiatalok zömét „elűzte" a mezőgazdaságból, s ők az iparban és a szolgáltatásban helyezkedtek el. A „mindennapi vallásosság" fogalma számomra nem azonos a magyar szakirodalomban közismertebb „hétköznapok vallásosságáéval,

2 a „hétköznapi élet vallásosságáéval.

3 Azt gondolom, hogy a konferencia szervezői itt logikusan fogalmilag tágították a „hétköznapi vallásosság" fogalmát. Előnyösen. Ezzel az új fogalommal - hogy távolabbi példát ne említsek! - a „mindennapi kenyerünk" állítható párhuzamba. A „hétköznapok vallásossága" kifejezés azt sugallta, hogy ez tartalmilag merőben elüt az „ünnepek vallásosságától", illetve azt, hogy e kettő nem alkot szerves egységet. Holott a hétköznapok vallásossága él az ünnepeken - sőt: kihat rájuk! Valóban olyan ez, mint a mindennapi kenyér. Ezzel teljesen összecseng Lengyel Ágnes és Limbacher Gábor megállapítása, miszerint a „népi vallásosság nemcsak a műveltség egy szeletét képezte, hanem a paraszti kultúra egészét áthatotta és befolyásolta. Részint arra az életmódbeli sajátosságra gondolunk, hogy a hitélet kiterjedt a mindennapok egészére, a kulturális terület majd mindegyikére".

4 Másfelől azt sem felejthetjük el, hogy az ünnepek „holdudvara" hol szűkebb, hol tágasabb - de sosem kötődik csupán az ünnep napjához: rendszerint van előkészületi- és lezáró szakasza. „A szakirodalom mindeddig meglehetősen mostohán kezelte a hétköznapi 267