Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Misklovics Andrea: Pászkaszentelés Hajdúdorogon

A mindennapok és az ünnepek vallásossága 7. A niceai zsinat (325) véget vetett ennek a hosszú vitának. Ügy döntött, hogy a keresztények egy napon kötelesek ünnepelni a pászkát, és nem szabad a zsidó szokásokat követni, hanem vasárnap kell a húsvétot ünnepelni (a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnap). 8. Hallhatjuk Szavicskó János esperes, Király Ernő, Gulyás Antal és társaik prédikációiban. 9. Óda. „...Az istenfélő asszonyok kenettel hozzád siettek, de kit, mint halottat siránkozva kerestek, téged, mint élő Istent felvidulva imádtak, és a titkos Pászkát tanítványaidnak, Krisztus, örömmel hirdették..." Emeljük fel szívünket! Görög katolikus imakönyv. Nyíregyháza, 1992. 238. 10. Szó szerinti idézet Szavicskó János helybeli esperes tanításából, amely minden alkalommal nagy létszámú hívekhez szól. 11. Vallja Király Ernő a személyes beszélgetés során. 12. Tóth Istvánné - Vasvári út 28.; Orosz János - Mátyás körút 56.; Pogácsás Istvánné - Régitokaji út 53.; Király Ernő - Óvoda u. 4.; Kolocsán György - Hunyadi út 20.; Maczó Jánosné - Régitokaji út 34. 13. Hozzávalók: 2 kg liszt, 25 dkg cukor, 1 liter tej, 5 dkg élesztő, 1 citrom, 1 vaj, 1 csomag mazsola, 1 vanília cukor. Az élesztőt egy kis langyos tejjel, liszttel, egy csipet sóval összekeverjük és állni hagyjuk. A liszthez hozzáöntjük a langyos tejben elkavart cukrot és elkezdjük dagasztani. Aztán hozzáadjuk az élesztős tejet és dagasztjuk. A mazsolát is beleszórjuk. Addig dolgozzuk a tésztát, míg nem hólyagos. Egy vajat is beledagasztunk. Ha kész, hagyjuk kb. 1 óráig kelni. Zsírozott formába rakjuk és mielőtt díszítenénk, megkenjük tojássárgájával. Lassú tűzön kb. 1 óráig sütjük. Bartha Elek: Görög katolikus ünnepeink szokásvilága. Studia Folkloristica et Ethnographica 41. Debrecen, 1999.; Bődi Erzsébet: Ünnepi kalács az alföldi néphagyományban. In.: Hiedelmek, szokások az Alföldön I. kötet. Arany János Múzeum Közleményei VII. Nagykőrös, 1992. 427-445.; Magyari Márta: Húsvéti szokások a nyíracsádi görög katolikusok körében. In.: Néprajzi Tanulmányok. Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 51. Debrecen, 1992. 141-159.; Magyari Márta: „Szépséges Pászka, az Úr Pászkája". A görög katolikus húsvéti kalács készítésének hagyományos formái. In.: Déri Múzeum 1995-1996. évi Évkönyve. Debrecen, 1998. 275-286. 14. Tóth Istvánné helyi lakos szíves közlése alapján. 15. Egyszerre 10 kg-ból készítenek pászkát. Menete: 1. Dagasztás: 15 perc; 2. Tésztaérés: 0,30 perc; 3. Átgyúrás: 2 perc; 4. Tésztaérés: 15 perc; 5. Tészta feladása, gömbölyítés, hosszformázás, fonás, díszítés, tojással lemosás kétszer; 6. Kelés a pászkatepsiben: 40-45 perc; 7. Sütés a kemencében 220 °C-on. A sütésidő a pászka tömegétől függően 50-60 perc. 16. Magyar Katolikus Lexikon. Budapest, 1996.; 1. még Katona Lajos: Folklór-kalendárium. Budapest, 1912. 17. J. A. Jungmann: i.m. 1977. 11.; Farkasfalvy Dénes: i.m. 1989. 140-141. 18. Mislovics Istvánné szíves közlése alapján. 19. Magyar Katolikus Lexikon, i.m. 1996. 928.; „...Az emlékezés a borral, a szentelés áldással történik. A széder-estén négy pohár borból kellett inni...". Csorna Zsigmond, Szülészeti, borászati hagyományok, a megújulás és a közösség kötelékében. Centrál-Európa Alapítványi Könyvek 3. Debrecen-Budapest, 19941995. 274-275. 264