Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Misklovics Andrea: Pászkaszentelés Hajdúdorogon

A mindennapok és az ünnepek vallásossága Mislovics Andrea Pászkaszentelés Hajdúdorogon Hit és szokás Hajdúdorog, hajdúvárosaink egyike, vallását tekintve azonban elkülönül tőlük. Amíg a többi város életében a református vallásra épül a lakosság hitbéli gondolkodása és magatartása, addig itt a görög katolikusság a meghatározó. A pászkaszentelés Hajdúdorogon a görög katolikus egyház fennállása óta össznépi ünnep, amelyben a lakosság apraja-nagyja egyaránt részt vesz. A helyi vallásos gyakorlatban a húsvét megünneplésével egy rendkívül gazdag szokáskör alakult ki. E szokáskör három nagy kultuszcselekményből áll: a szentsír állítása, a vele kapcsolatban szereplő „Krisztus-katonák" cselekménysora és a pászkaszentelés. Előadásom az utóbbiról, a hajdúdorogi pászkaszentelés néprajzi vizsgálatáról szól. Azon összefüggésben, hogy a pászkaszentelés ételszentelést jelent, azokat a megszentelt húsvéti ételeket, és a hozzájuk kapcsolódó magatartásformákat foglalja magába, amelyeket hittel átitatva, ünnepélyes körülmények között fogyasztanak el. A város majdnem minden családja a legnagyobb ünnepnek tartja a húsvétot. Ennek megfelelően a leggondosabb előkészület előzi meg. Nagy odafigyeléssel főzik és sütik a hagyomány diktálta ételeket, hogy húsvét reggelén a család eleget tudjon tenni a vallásos szokásnak. A ház asszonya csak erre az alkalomra használt pászkakosárba rakhassa a szentelésre előkészített ételeket a következő sorrendben: vaj, só, házilag termesztett torma, sárga túró, tojás, főtt sonka, kolbász, oldalas és töltött bárány. Ha ez megtörtént, akkor legfelülre helyezi el a pászkát, s ezt letakarja egy - ugyancsak kizárólag erre a célra használt - díszes terítővel.

1 Ezt az ünnepi ételkosarat kiegészíti egy üveg borral. A hajdúdorogi pászkaszentelésről már több alkalommal beszámoltak.

2 Megfigyeléseimmel elsősorban azt próbálom igazolni, hogy ez a viszonylag nagy létszámú (kb. 8000) közösség azonos hitében, lelkében, viselkedésében milyen erősen ragaszkodik a húsvéti, egyházi, népi és vallási hagyományokhoz. Ehhez egyrészt felhasználom a pászkaszentelés tartalmi és fogalmi tisztázásához az egyházi irodalmat, figyelembe veszem a helyi liturgikus gyakor255