Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - †Molnár Ambrus: Egyházi és vallásos élet, „diktálás”, „énelők” Nagydobronyban

A mindennapok és az ünnepek vallásossága kezet a templomot lebontotta, a mai templomnak is tornyául szolgáló rész kivételével. Magyar Bertalan volt nagydobronyi lelkész fennmaradt feljegyzése szerint 1911. március 6-án reggel Pataki Pál ungtarnóci és Komjáthy István nagygejőci lelkészek, mint az egyházmegye által kiküldött egyházlátogatók tartottak a régi templomban utoljára istentiszteletet. A nagydobronyi gyülekezet jelenlegi szép, három tornyú templomát 1911 márciusában kezdték el építeni. A terveket, tervrajzokat és költségvetéseket a Sárospatakon lakó Katona György mérnök készítette. A munkálatokat az elkészített tervek alapján Leskó János királyhelmeci építési vállalkozó vezette. A templom berendezéseivel együtt közel 83.000 aranykoronába került. A politikai község ez alkalommal is megmutatta az egyházzal szemben táplált áldazatkész szeretetét, s ezt azzal pecsételte meg, hogy az épülő új templomhoz 40.000 koronát adományozott. Az egyháznak az építés céljára 18.000 korona megtakarított pénze volt. A még fennmaradó összeget a gyülekezet tagjai ajánlották fel. Az alapkő letétele 1911. április 30-án volt ünnepélyes külsőségek között. Az alapkő alá bádog dobozban egy légmentesen lezárt üvegben pergamen papírra írva a következő szöveget helyezték el: „Az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében. A nagydobronyi református egyház által a Szentháromság egy örök Isten nagy nevének dicsőségére építtetni megkezdett templom alapjának záróköve ünnepélyesen letetett 1911. évi ápr. hó 30-ik napján I. Ferencz József magyar király uralkodása alatt. Méltóságos Patay András vármegyei főispán, Nagyságos Dr. Gulyácsy István alispán, Főtiszteletű Fejes András püspök, Méltóságos Dókus Ernő egyházkerületi főgondnok idejében, amikor az egyház hivatalnokai a következők valának: Lelkész: Magy Bertalan, segédlelkész: Molnát Ferencz, tanító és énekvezér: Kapéry Ferencz, gondnok: Balogh Ferencz, egyházfi: Bak András, Presbiterek: Ragyóczy Péter, Bátyi Sámuel, Balogh Miklós, b. Pinte József, K. Hidi Sándor, if]. Molnár János, Balog János, Balog Sándor, Veres Mihály, Misák Ferencz, id. Szanyi F.János Hidi János, Badó Ferencz, Molnár János, K. Benedek Sándor, Hidi Ferencz, Hidi F. János, Hidi József, Hidi F. Sándor, id. Molnár János, ifj. Szanyi F.János, Pinte Zs. József, ID. Badó Sándor és Rá ti József. Az építési vállalkozó: Leskó János királyhelmeczi, munkavezető: Jarsmyi János debreczeni lakos. Legyen ez a felépítendő templom az Úrnak szentelve és az ő kegyelme maradjon azon mostantól fogva mindörökké! Ámen."

12 Az 1808. évi összeírás szerint „Parochiája most is a régi van". Annyit tudunk róla, hogy 456 öl területen feküdt az udvara. „A kert alatt lévő két kender földnek hossza 90 öl, felső szélessége 16,5 öl, alsó szélessége 11 öl és így tészen 1290 öleket, következésképpen az egész Parochia tészen 2483 öleket." Új parochiát 1881-ben építtetett az egyház a régi helyére, a templom mellé. Ez az épület szolgált a lelkész lakásául egészen 1947-ig. Ekkor a szovjet hatalom a lelkészcsaládot kilakoltatta belőle. A különböző célokra használt 222