Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - P. Szalay Emőke: A századforduló ízlésváltozása Kárpátalján a református egyház kenyérosztó tálainak tükrében

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek lusjegyek először főként a tálak öntött fiilmegoldásaiban jelentkeznek (4243. sz.), míg öblük gilusált, illetve vésett szamócadíszes. Két másik darabon domború szecessziós szalag (44. sz.) és virágminta jelenik meg (45. sz.). Két tálon azonos keretminta övez virágfiizéren lebegő angyalkákat (46.-47. sz.). Utolsóként egy oszlopszerű talapzatra helyezett tálat említhetünk, amely ovális és szalagmintáival már az art deco felé hajlik (48. sz.). Áttekintve a Kárpátalján talált kenyérosztó tányérokat megállapítható, amint arra már utaltunk, hogy formai sajátosság nem jellemzi őket, mindegyik korának általánosan elterjedt mindennapi használati edénye. Funkciójukra csupán feliratuk utal. Ugyanakkor van egy csoportjuk, amelyik a sajátos használatára utaló elemeket díszítésében hordozza. Ennek tekinthetjük a búzakalásszal és virággal díszített példákat. A jelenleg ismert anyag alapján úgy tűnik, hogy a katolikus egyházban már a XVIII. században használt jelképek

6 a református egyház klenódiumain csupán a XIX. században jelennek meg. Itt talán legkorábban az úrasztali térítőkön tűnnek fel, majd a század középső harmadában a kelyheken jelenik meg a szőlőfürt. A kenyérre utaló búzakalászok a kenyérosztó tálakra csak a századfordulón kerülnek.

7 Kárpátalja bizonyos fokig kivételt képez ebben a vonatkozásban, ugyanis itt már a XIX. század elejéről ismerünk cserép úrasztali boroskorsót, amelyen a díszítést szőlőfürt alkotja.

8 Korábban már áttekintettük a kárpátaljai református gyülekezetekben a századfordulóról származó úrasztali borospoharakat és boroskannákat. A borospoharak esetében azt állapíthattuk meg, hogy az ekkor ajándékozottak mind a historizmus jegyeit viselték, szecessziós egy sem akadt közöttük. Ebből arra következtettünk, hogy ezek voltak a református egyház szertartási tárgyai között a legkiemeltebb jelentőségűek, ezért a hívek erősen ragaszkodtak a hagyományos, reneszánsz és barokk formákhoz.'' Az úrasztali boroskannák vizsgálatakor kissé eltérő képet kaptunk. Ezek között a historizáló darabok mellett szép számmal fordultak elő szecessziós edények is."

1 Ebben az esetben úgy véljük, hogy az egyházak a nagyobb méretű bortartó edények iránt megnyilvánuló igényt a mindennapi és a korstílust követő edénykészletből elégítették ki. Ügy tűnik, ez a helyzet a kenyérosztó tányérok vonatkozásában is. Bár a kenyérosztó tálak között sem akadt komoly iparművészeti értéket képviselő tárgy, jobbára gyári sorozattermékek, de kiválasztásuk azt mutatja, hogy az adományozók ízléses, visszafogott edényekkel szerelték fel templomaikat. A szecessziós tálak jelenléte a gyülekezetekben pedig azzal a tanulsággal szolgál, hogy a század első évtizedében itt is megjelent és elfogadottá vált a szecesszió még a falusi környezetben is. Vizsgálatuk azt a korábbi megállapításunkat erősíti, hogy a historizmus mellett az új stílus, a szecesszió már a század elején megjelent Magyarországnak ezen a legkeletibb részén is. 17