Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Imádságok, szakrális szövegek - P. Jáki Sándor Teodóz OSB: Csángómagyar Aranymiatyánk

Imádságok, szakrális szövegek ahogyan új megfogalmazású énekük mondja: - A csángóknak királynéja előtt. Szép népviseletükben jönnek ők, akik a legszebben tudnak magyarul énekelni. A többi jelenlevő zarándok pedig nagy lelki épüléssel hallgatja éneküket: az esti szentmisén, az éjjeli virrasztáson, majd másnap az ünnepi szentmisén és a körmeneten. Ft. Bálint Lajos érsek szerint a futásfalvi búcsúünnep lelki koronája a csángómagyarok ottani éneke-imádsága. 1998-ban a futásfalvi búcsún felvettük magnókazettára Csernik Mária énekét, az Aranymiatyánk 13 versszakos énekes változatát. Ugyanebben az évben másodszor is „találkozhattam" ezzel a népénekkinccsel, mert - a pontosabb szövegi-dallami adatok érdekében - július után még októberben is elutaztam a Kárpátokon túlra, immár az 57. alkalommal. Lujzi-Kalagorba érve mindjárt Csernik Antalékhoz mentem, ahol Mária aszszony a legnagyobb készséggel hagyta abba házimunkáját, és újra elénekelte nekem az Aranymiatyánkot - a biztonság kedvéért kétszer is. (Alább a jobban sikerült első változatot közlöm a kettő közül.) Az októberben gyűjtött két változat között „csak" az a különbség, hogy Csernik Mária másodszorra - az én külön kérésemre! - valamivel lassabban énekelt, ám ez a lassítás nem szolgált az előadás előnyére. Mária asszonyt talán kissé „zavarhatta" kérésem, mert bár másodszor valóban lassabban énekelt, de közben - sajnos - „egyszerűsített" a dallamon: kevesebb díszítést énekelt a tőlem kért, de neki szokatlan, kissé „lassított" tempóban. Ezért is az októberben hallott elsőt - a gyorsabbat - tekintem hitelesebbnek; bár Bartóktól tanultam, hogy „a népdal variánsaiban él" - és ugyanígy a népének is! -, de nem minden körülmények között. Ekkor sem! Erről az 1998. október végi moldvai utamról hazatérőben elzarándokoltam Csíksomlyóra, ahol a sekrestyében megvásárolhattam Harangozó Imre új könyvét,

6 melyben megtaláltam az általa felvett Aranymiatyánk-változatot. Harangozó is Csernik Mária énekét gyűjtötte, de még 1997. február l-jén. Új könyve 1998 júniusában jelent meg, tehát mindenképpen hónapokkal korábban, mint az én gyűjtésem. Ez lett a 3. „találkozásom" a csángómagyar Aranymiatyánkkal. Közben a 4. Szegedi Vallási Néprajzi Konferencia nyitónapjára (1998. október 6.) felkértem Nyisztor Mihályné László Ilonát, a pusztinai (Pustiana) születésű csángómagyar népénekművészt - jelenleg óvónő a moldvai Ónfalván (One§ti) -, hogy egyházzenei áhítat keretében énekelje el a Futásfalván hallott Aranymiatyánkot. - Az előadást követően Erdélyi Zsuzsanna volt szíves felhívni figyelmemet az általa gyűjtött Aranymiatyánk-változatra.

7 1974-ben a Nógrád megyei Hugyagon (Észak-Magyarország) Farkas Jánosné Pénzes Margit énekét vette fel, amely szövegében-szerkezetében hasonlít ugyan a moldvaihoz, de dallamában teljesen különbözik tőle. 148