Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Imádságok, szakrális szövegek - Erdélyi Zsuzsanna: Az archaikus népi imádságszövegek történeti előképei

Imádságok, szakrális szövegek hogy érzékeltessem az archaikus népi imádságműfaj szövegi kötődéseit, tör­téneti kontinuitását, a köznépi gyakorlatban kialakult szerepét, folk­lorizálódását. E századokon át végbemenő folyamatra utal a középkori egy­házi énekköltészet emlékeinek jelenléte ma is gyűjthető szövegeinkben. Es­ti-reggeli himnuszok: Te lucis ante terminum... Iam lucis orto sydere... ép­pen úgy megtalálhatóak sokszor szép laza átköltésben, mint egyes antifonák részei: Nunc dimittis... Media vita in morte sumus ... Mária-himnuszok tö­redékei, vagy a középkor népszerű Ágoston imája," amely szintén Európa­szerte elterjedt, meglévén a latin Hortulus animae XV. századi híres ima­gyűjteményben is, amelynek kódexeinkkel való kapcsolatáról Katona Lajos szólt. 32 Ha a nép agya „bevette" a neki tetsző énekeket, imádságokat, meg is tartotta azokat. Beépítette életébe, „használta" őket s erőt adóan, hitet su­gározóan napjainkig megőrizte. Ha az ember végigböngészi az imádságokat, lépten nyomon beleütközik a középkori szakrális költészet szövegszóronc­saiba, gyakran összefüggő gondolati egységeibe, a régmúlt kegyességi meg­nyilvánulásainak emlékeibe. Teljes szövegegyezéseket nem nagyon várha­tunk. 500-600 év alatt a közösségi használat lassan szétroncsolta, széténekel­te - a német zersingen ige fejezi ki jól e mállasztó folyamatot. Mindamellett ha szétesve s roncsoltan is, itt vannak a nép mai tudásában s mint egykori épület­kövei a hazai szent kultúra csarnokának, tanúsítják középkori jelenvalóságun­kat a keresztény Európa gazdag szellemi-vallási életében. Az összehasonlító történeti vizsgálódások erről egyértelműen vallanak, s hogy részleteiben miről még, arról több írásomban szóltam. Még ezután is fogok szólni és a korabeli európai párhuzamokra, mint a kor különböző helyein fölvillanó jelzőtüzeire rámutatni. Az európai latinitás fénye még sokáig bevilágította az egyes nemze­ti kultúrák szellemi tömbjeit, megmutatván a közös elemeket, de az anyanyel­ven megszólaló közösségek specifikumait is. Mindezek az idők folyamán szép egységgé álltak össze a népi „míelés"-formálás-csiszolás sok százéves folyama­tában. Nemcsak, hogy összeálltak, de öregeink, szent öregeink hűségének és elkötelezettségének köszönhetően megmaradtak. Megmaradtak és napjainkig eljutottak, hogy valljanak azon századokról, amelyekből alig maradt meg nem­zeti nyelvű írott emlékünk. A betűt elemészthette a történelem: a közösségi emlékezet tárolta népi tudást, úgy tetszik, nem. Ha szét is roncsolta, de hírho­zó értéküket meghagyta, egykori szépségüket fölvillanthatta... Jegyzetek 1. Erdélyi Zsuzsanna: Archaikus népi imádságok. In: Magyar Néprajz V. Népköl­tészet. Bp. 1988. (692-748.) 720-748. 2. Erdélyi Zsuzsanna: Az archaikus népi imádságzáradékok történeti kérdései. In: Boldogasszony ága. Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk. Erdélyi Zs. Bp. 1991.51-142. 145

Next

/
Thumbnails
Contents