Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)
Horváth József Győr: Adalékok a népi vallásosság kutatásához 17–18. századi győri végrendeletek alapján
fenn: ez véleményünk szerint egyértelműen mutatja a Mária-tisztelet fellendülését is, amelyért sokat tett a városban ekkortájt tevékenykedő két szerzetesrend is. A Győrött 1614-től ismét működő ferencesek egyébként e században 166, míg az 1626-ban letelepedő jezsuiták 50 kegyes hagyományt kaptak templomuk ill. kolostoruk számára. 21 Bár a ferencesek nagyobb népszerűsége Győrött korszakunkban vitathatatlan, meg kell jegyeznünk, hogy a jezsuiták viszont kongregációi révén említtetnek többször. E téren pontosabb megoszlási adatokkal nem szolgálhatunk, mivel testálóink gyakran csak nagyjából nevezik meg a kongregációt. Tény az, hogy a XVII. századból 87 ilyen említéssel találkoztunk, melyek közül a legkorábbi 1638-ból ismert - Maykouich András említi, hogy a ferenceseknél van confraternitasban 22 -, míg az adományok döntő többsége (75 db) a század második feléből származik. Megállapítható továbbá, hogy a legtöbbször a jezsuitáknál működő Boldogasszonykongregációt említik - kb. 30 alkalommal -, amelyet Mohi Antal kutatásai szerint 1631-ben alapítottak. 23 Ugyancsak náluk működött a röviden csak Maria de Victoria néven jelzett német kongregáció, amelyet Győrött Piszker Olivér kutatásai szerint 1666-ban alapítottak. 24 Erre 3 hagyományt találtunk, a legkorábbit 1655-ből! 25 Több említést találunk a Halálra vált Krisztus kongregációjára is, amelyet 1638-ban alapított Rómában Caraffa Vince jezsuita generális: ennek hazánkbeli meghonosodását Piszker és Jánossy egyaránt a XVIII. század második felére teszi. 26 Meg kell említenünk, hogy a XVII. század közepétől találunk adatokat ennek működésére is, amelyek közül az első 1656-ból származik. 27 A ferenceseknél működő társulatok közül a leggyakrabban a Seraphicus Szent Ferenc vagy egyszerűen "magyar" kongregációt említik. Arra is jónéhány példánk van, hogy egy-egy testáló több testvérületre is hagyományoz. Csak egyet említenénk: Kremszer György házastársa 1669ben a német, a Maria de Victoria, a ferenceseknél lévő Szent Rosarium és a jezsuitáknál működő Deákok kongregációja javára tesz hagyományt. 28 A XVIII. századi forrásainkról itt röviden csak annyit: 164 kegyes hagyománytjegyeztünk fel, amelyek közül 71 győri templomoknak, 11 vidéki templomoknak, 82 pedig kongregációknak szól. A város kolostorai között a változatlanul népszerű ferencesek mellé kezdenek felzárkózni az 1697-ben idetelepült karmeliták: érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy 1701-ben már kapnak kegyes hagyományként 25 forintot. 24 Erőteljesen háttérbe szorul a Boldogasszony-templom - a káptalan már nem földesúr! -, előtérbe kerülnek az újonnan épült templomok: az újvárosi Szent József ill. Szent Háromság templom, valamint Magyar Ispita temploma és az 1725-ben elkészült Kálvária. 30 A kongregációkat nézve az előző században már működők közül a legnépszerűbbek a jezsuiták Halálra vált Krisztus - vö. Kálvária! - és a ferencesek Seraphicus Szent Ferenc kongregációja, de jelentős számban említtetik a 96
