Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)
Selmeczi Kovács Attila Budapest: Egy újkori virágszimbólum: a napraforgó
2. kép A napraforgó XVI. századi szimbólumképe. Camerarius, 1590. 59. felé forduló növény képét "Non inferiora secutus", azaz "Nem követi az alantasokat" mottóval kapcsolta össze, és a következő jelentéssel ruházta fel: "Ahogy a Nap sugarai ezt a növényt fordítják, úgy irányítsd jóságos Kristusom az én elmémet" 8 (2. kép). Az erkölcsi tanulságul szolgáló további magyarázat is a növény eltúlzott heliotropikus tulajdonságával áll összefüggésben: „így tehát, mivel ez a virág mindig a napot nézi, annak sugarai felé nyújtózkodik, és szüntelen az égiek felé fordul, sokkal inkább illik hozzánk, hogy lelki szemeinket állandóan az igazságot osztóra, és minden jónak adományozójára függesszük, mintsem folyvást az alantas földi gyönyörök után áhítozzunk." 9 Ugyanezzel a jelentéssel és mottóval szerepel a napraforgó egy németalföldi tudós, Gabriel Rollenhagen 1613-ban kiadott embléma-könyvében is. 10 A XVII. századi szimbolográfiák legtöbbje azonban még nem használta az újvilági napraforgót szimbólumnövényként, hanem a kedvelt heliotropium megnevezés az ókori virágokat (körömvirág, cikória, katáng) jelentette a "Heliotrop fordul a Nap felé" képnek megfelelően. Ehhez a hagyományos szimbólumhoz pedig a "Semper ad ortum", "Quo pergis, eodem vergo" és hasonló mottót választottak." A XVIII. század elején Jacobus Boschius német jezsuita szerzetes hatalmas szimbolográfiájában viszont az ókori virágkultusz emlékét őrző heliotropium növénynévhez már következetesen az újvilági napraforgó képe társul. A meglehetősen nagyszámú és változatos mottóval rendelkező napraforgó-emblémák többnyire a heliotropium terminológiának megfelelő vallási tartalommal rendelkeznek: az isteni akarathoz való hűséget jelképezik. Ezt legszemléletesebben az a kettős embléma mutatja, ami a napraforgót a felkelő és a lenyugvó nap felé fordulva egyaránt ábrázolja, és a következő magyarázattal látja el: "Örökké készen állnak a hűség fényének befogadására, reggel és este könyörgésekkel vezekelve, még akkor is, ha Kálvin követői lennének." A kettős mottó pedig így hangzik: 1. És a szent csillagot imádja, 2. ámbár gyökere rögzíti (1. Et sanctum sidus adorât, 2. Quamvis radice tenetur) 12 (3. kép). A Nap sugarai felé forduló újvilági napraforgó további szimbólumképei, amelyek nagy hasonlóságot mutatnak egymáshoz, meglehetősen változatos