Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Zsigmond Budapest: Történeti rétegek és kultúrantropológiai megfigyelések a Kárpát-medence szőlővédőszentjeinek tiszteletében

leg az Úristen felé szálló fohásznál. A szőlő-borszenteknek tulajdonított rendkívüli szerep a hiedelmek továbbélését biztosította. A védőszentek egy csoportját (Szt. Orbánt, Szt. Donátot) amennyiben nem a várt és óhajtott időt hozták és ezzel veszélyeztették a termést, megszégyenítették, pocskondiázták és bántalmazták. Ez a cselekmény, rítusszerűen zajlott le és három típusát lehet megkülönböztetni: a szóval történő gyalázás, az áldozati ital elmaradása és vízzel locsolás, majd végül a tettlegesség és megszégyenítés. Az egyház szerint a szentet elvetni vagy elítélni nem szabad, mert ez vétek volna az egyház szelleme ellen. Szőlővédőszentjeinél azonban a megszégyenítés különböző formája általános volt, nemcsak a Kárpát-medencében. Az Orbán szobrokat rossz idő esetén kövekkel dobálta meg Nyitraújlak szlovák és magyar népe, leköpködték Mór német szőlősgazdái, megpálcázták és botokkal ütlegelték Jászberényben, a feneküket verték a szoborhoz Csatalja német gazdái.

25 Egerben Donátot tettleg bántalmazták, Gyöngyösön egy kéve venyigét kötöttek ugyancsak Donát hátára és meggyújtották.

26 Tolnában, Baranyában a feldühödött gazdák levizelték a szobrot (Szt. Orbánt Bátaszéken, Szt. Donátot Máriakéménden), mintegy megszégyenítés és büntetés jeléül. Zomborban a szentet a tengelye körül megforgatták, úgymond "lássad mit tettél" - mintegy szembesítve a bűnével és okulásul a jövőre nézve. Ez egyben a hátrafordítással, a sarokbaállítással, megszégyenítéssel volt azonos. Európában elterjedt szokás volt Orbán szobrát, képmását patakba - vízbe vagy sárba dobni. A legrégibb leírás Joannes Boemustól származik a 15. századból, aki frank területekről említette Szt. Orbán védőszent meghurcoltatását. A vincellérek a templomtéren egy asztalt ünnepélyesen feldíszítettek: terítőkkel, zöld lombbal, jó illatú virágokkal, füvekkel, és a szent figurácskáját állították rá, ha szép volt az idő. Amennyiben esett az eső, belevetették a sárba (amit szenny, szutyok, bélsár jelentésű és értelmű szóval írtak le), és leöntötték vízzel. Egy másik büntetési módot is rögzítettek a feljegyzések 1581ből, amikor az alsóausztriai St. Pöltenben egy kádármester az ablakon hajította ki Orbán szobrát afeletti dühében, hogy 18 napi elzárásra ítélték.

27 Valószínű, hogy több hely és dűlőnevünk is kapcsolatban áll a szent megbüntetésével. Orbán kút, Orbán kútja, Orbán forrás nevezetű dűlőnevek nem hozhatók mindig kapcsolatba a tulajdonos nevével. Ezek a források, kutak ugyanis soha be nem fagytak, másrészt Orbán szobrát is egyes adatok szerint kútba dobták, vízbe merítették. Esslingenben, Neckarweihingenben és Oberamt Künzelsauban is pl. ha nem sütött a Nap, büntetésből kútba dobták a szobrot.

28 Más középkori német adatok is a vízbe, itatóvályúban való fürösz77