Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Zsigmond Budapest: Történeti rétegek és kultúrantropológiai megfigyelések a Kárpát-medence szőlővédőszentjeinek tiszteletében

Februárban már Üszögös Szent Pétert, a faggyal kapcsolatban Szt. Mátyást nevezi meg, márciusban Gyümölcsoltó Boldogasszonyt említi, májusban pedig Szt. Orbánról azt írta: "Ha Orbán fényeskedő, a' Bor nagy bővségő; Ha pedig az ég dörgő, Sovány az Esztendő, Hold töltére virágzó Szőlő jó ért lészen, Fogytára jól virágzó tölgy-fa Sok vájt tészen. " 10 Júniusban Szt. Medárdot, augusztusban Szt. Bertalant is említi ez a kalendárium, de talán a pogány természetismeret és csillagismeret Nap és Holdkultusz maradványa lehet az, amikor július hónapban azt írta és jósolta: "Most ha az Eb - Tsillagja a Nappal támad-fel, Bizony veszedelmesen bánik a szőlőkkel: De ha akkor történnék az Hold az Halakban, Reménlhetnők a' bornak bővségét új óbban. " ' ' A szőlővédőszentek tiszteletét és fontosságát sugallták az első magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyvek írói is, akik bőven merítettek a kalendáriumok idevágó ismereteiből. Lippay János munkái a 17-18. sz. fordulóján még a babonás szokásokat és az ókori hiedelmeket is tartalmazták. A felvilágosodás szakirodalma ugyan már leszámol ezekkel, de a közkézen forgó kalendáriumok továbbra is a szőlővédőszentek egyre terjedő és erősödő tiszteletét segítették elő. A 18-19. sz.-i betelepülő német népcsoportok jégeső elleni fogadalmi szobrokat állítottak szőlőföldjeik mellett, így pl. a Baranya-megyei Mogyoród, Máriakéménd határában is, amely szobrokat még ma is "Wetterstatue"-nek hívnak. A barokk szellemiség térhódítása az ellenreformációhoz, a megerősödő központi hatalomhoz kapcsolódik. Elsősorban az uralkodó, az egyház, a főnemesség érdekeit szolgálta, majd fokozatosan a nemzeti törekvéseket is kifejezésre juttatta. A barokk korszak emberére a szenvedélyes építkezés, a gyakori fényes ünnepségek és színielőadások, a látványos istentiszteletek, körmenetek, zarándoklatok a jellemzőek. A barokk emberben a transzcendencia felerősödött, érzi, hogy az élet egyensúlyát csak úgy őrizheti meg, ha a vallás rendkívüli erőit is kihasználja - ezért mélységesen vallásos. Lelkét az örök reménység hatja át, derűs és optimista.

12 A kúria a katolikus vallás propagálása érdekében "népi művészetet" akar létrehozni, de népiségen kizárólag az eszmék és formák egyszerűségét érti, a kifejezésmód plebejus közvetlenségét elutasítja. Azt akarja, hogy az 72