Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

K. Csilléry Klára Budapest: Vallás ábrázolások magyarországi népi bútorokon

51. FUGER, Walter: Volkstümliche Möbel in Altbayern. Eine ikonographisch-volkskundliche Untersuchung. München, 1977. 9. kép, 145.; lásd még pl.: FUGER, Walter (szerk.): i. m. 48-49, 92. kép, 47., 130., 138. 52. A legkorábbiként megismert ilyen díszü magyarországi ládának a korai, 1818-as évszáma alapján GÉMES Balázs még feltehetőnek vélte, hogy az nem Magyarországon készült - ám SÜLYMOS Ede, saját adatgyűjtése nyomán már akkor is Veszprém megyei készítésre következtetett (lásd: GÉMES Balázs: i. m. 176-177.). 53. Baja, Türr István Múzeum, 73.15.1 Itsz., SÓLYMOS Ede gyűjtése. Lásd: GÉMES Balázs: i. m. 4. kép, 176-177. 54. Cece, Mezőgazdasági Tájmúzeum, CS1LLÉRY István gyűjtése 1980-ban. Lásd: TÚLI Györgyné: Helytörténeti és paraszti munkaeszköz-történeti kiállítás. Cece, 1985. 4., 14. 55. Néprajzi Múzeum, 73.95.1 Itsz. Vétel műkereskedelemből. 56. CSILLÉRY István szíves közlése. 57. H. CSUKÁS Györgyi: Bútorok és bútorkészítök a Káli-medencében. In: Kapcsolatok rendszere a Káli-medence falvaiban a 18. századtól a 20. századig. S. LACKOVITS Emőke szerk. Veszprém, 1988 4. kép, 115. 58. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum, Történeti gyűjtemény, 73.48.1 Itsz. Egyedül a láda homloklapja eredeti! BAJCSY-ZSILINSZKY Endre tulajdonában volt, nyaralójában, Kővágóörs-Pálkövén, ma az ugyanott létesített Bajcsy-Zsilinszky Emlékmúzeumban. Erre a példányra KONCZ Pál volt szíves felhívni a figyelmemet. 59. Czeitli István ládája: Dég, Mezőgazdasági Tájmúzeum. VEREBICS Géza gyűjtése. Erről a darabról, illetve adatközlők nyomán további ilyen példányokról: GÉMES Balázs: i. m. 1. kép, 173-174., 178.; LUKÁCS László: Népi bútorok Fejér megyében. Kiállításkatalógus. Székesfehérvár, 1977. 8. kép, 6.; TÚLI Györgyné: Vezető a Dégi Mezőgazdasági Tájmúzeumban. Dég, 1984. 6. kép. 60. Magántulajdonban. GÉMES Balázs: i. m. 174-175.1ap, 2-3. kép. 61 Néprajzi Múzeum, 62.70.2. Itsz. K. CSILLÉRY Klára és BÍRÓ Friderika gyűjtése. A darab a 2. világháború utáni időkig az utódok tisztaszobájában állt. 62. L. ÁCS Anna: Két mesterségjelvényes XVIII. századi szék a Hansági Múzeum gyűjteményéből. Ethn. XCIV. (1983) 6-8. kép, 418^20. 63. BEDNÁR1K, Rudolf: i. m. XVIII. tábla, 4L 64. Néprajzi Múzeum, 80445 Itsz. НОСЫ Emil tanító gyűjtése, 1909. 65. Csongrád, Tari László Múzeum, 82.106.11 Itsz. Lásd: K. CSILLÉRY Klára: Bútormüvesség. In: Csongrád megye népművészete. JUHÁSZ Antal szerk. Budapest, 1990. 130-131. kép, 150. 66. Néprajzi Múzeum, 66.46.4 Itsz. Raktárrendezéskor előkerült, korábban leltározatlan tárgy, a második világháborút megelőző idők gyűjtéséből. 67. K. CSILLÉRY Klára: A Bútor- és világítóeszköz Gyűjtemény. In: A Néprajzi Múzeum 1966. évi tárgygyüjtése. Népr. Ért. XLIX. (1967) 295. 68. VÁCLAVÍK, Antonín: i. m. 384. XV/24., 26. és XVI/30. tábla, 384. 69. A balassagyarmati Múzeum tárgya volt, a 2. világháborúban elpusztult. Fennmaradt képét lásd: K. CSILLÉRY Klára: Bútor. In: Palócok III. BAKÓ Ferenc szerk. Eger, 1989. 23. kép, 874. 70. Néprajzi Múzeum, 60.140.1-2. Itsz. OLGYAY Ferenc festőművész gyűjtése az 1920-as években, juhászcsaládtól. 71. MADARASSY László: Művészkedő magyar pásztorok. Budapest, 1934. 132. Képét lásd: TÓTH János: A magyar falu építőmüvészete. Szombathely, 1945. 196. kép; MANGA János: A palóc fafaragás. Élet és Tudomány IX. (1954) 4. kép. 66