Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Timaffy László Győr: Sarlós Boldogasszony ünnepe Kónyban

gyűjteményeket. Ezt leszámítva, olyan következtetést vonhatok le, hogy a közös genetikai alapokat kizárva, a mostani stádiumban sok az eltérés. Talán a legfőbb az, hogy a galíciai dallamok olyan úton haladtak, hogy a sokszólamúságig fejlődtek, ugyanakkor a kárpátaljai énekek megmaradtak az eredeti, ősi egyszólamúságuknál és változásokon nem mentek keresztül. Tudományos eredményeim még a kezdet kezdetén vannak. A téma számomra nagyon érdekfeszítő, ezért e tárgykört a jövőben mélyrehatóbban kívánom tanulmányozni. JEGYZETEK 1. Стешко Ф. Церковна музика на Шдкарпатскьш Pyci. Науковий зб1рнйк товариства "Просвита" в Ужгороду, р. ХП (за 1936 р.) ст. 124. 2. Федорив М. "Церковний спив за Эакарпатт и - намарпнеа галиць кого" в книз! "Обрадов1 сгпви украшсько1 церкви Галицько ï земли ч.п. Лггургичш стви, Фшядель(|ня, 1983, с. 7. Timaffy László (néprajzkutató, Győr): SARLÓS BOLDOGASSZONY ÜNNEPE KÓNYBAN A nyári időszak szakrális hagyományai között július 2. Sarlós Boldogaszszony ünnepe. A XVIII. században, a XIX. elején ilyenkor még az asszonyok sarlóval vágták le a gabonát, a férfiak pedig nyomukban járva kötözték. Legtöbb helyen ez volt az aratás ünnepélyes kezdőnapja, innen származhat a neve: Sarlós Boldogasszony. Az aratás mellett az áldott állapotban lévő édesanyák ünnepe is volt. (Máriának Erzsébetnél, Keresztelő Szent János anyjánál tett látogatásának - a Visitationak - emlékére.) Könyörögtek az Istenanya közbenjárását kérve, hogy a Boldogasszony-ágyában egészséges gyermeket hozzanak a világra, hiszen a születés az élet aratása. A szegényeket, koldusokat is megajándékozták ilyenkor, mert csak annak lesz bőséges aratása, hitték, aki könyörületes és a magáéból adni tud a rászorulóknak; mert Sarlós Boldogasszony, az aratás édesanyja gondoskodik a szegényekről is. Ezek a hagyományok élnek többé-kevésbé Sarlós Boldogasszony szertartásában a mai napig. Bálint Sándor Ünnepi Kalendáriumában leírja a naphoz kötődő vallásos szokás országos előfordulásait. Köztük kisalföldi előfordulásaira is rámutat. Szilből, Szanyból, Kónyból, Szárföldről, Kópházáról, Zsi520