Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

P. Madar Ilona Budapest: Adalékok a burgenlandi Őrság vallásos és erkölcsi szokásaihoz

A francia református egyházak nemzeti zsinatán, Párizsban, 1559-ben ki­nyilvánították: "Az egyházszervezet alapeleme a hívek közössége, amelyben az Egyház teljessége megnyilatkozik." 4 Négy hivatást jelöltek meg: papit, tanítóit, vének tanácsát és diakónusokat. A magyar református egyház pontosan követte ezt az irányelvet. Egészen a lelkész és a tanító presbiterek által történő választásának és menesztésének jogáig. A vének tanácsa itt a presbitérium. Ennek a testületnek a hatáskörébe tar­tozott az adó behajtása, az anyagi javak számbavétele, valamint azok el- és beosztása. Ezentúl, pontosabban ezenfelül a presbiterek és az egyházfiak hi­vatottak az ünnepek megtartását, a családi élet békességét, tisztességét, a köz­ség erkölcsi életét vigyázni a 10 parancsolat alapján. A törvény ellen vétőkkel eklézsiát követtettek. Intézkedéseiket - tisztük szerint - felírták a jegyzőkönyv lapjaira. Az evangélikus egyházban a XVIII. század elején alakultak meg a presbitériumok, de jobbára csak az anyagi javak fölötti őrködés tartozott a hatáskörükbe. A katolikus egyházakban a jelen század elejétől alakultak meg az egyház­tanácsok, másik nevükön iskolaszékek. Ez a testület - hasonlóan az evangéli­kusokhoz - csak az anyagi javak begyűjtését, kezelését és az épületek karban­tartását tekintette feladatának. A gyülekezetet a lelkész egyszemélyben irányí­totta, irányítja. A lelkek gondozása egyedül a lelkészre hárult. Gyónáskor a feltáruló bű­nök és a kirótt penitencia közvetlen kapcsolatot hozott létre, mindenki elis­merte maga fölött valónak. A tridenti zsinaton 1545-ben elrendelték, hogy a püspök, vagy megbízott­ja legalább két évenként látogassa végig a plébániákat", s észrevételeiket foglalják írásba. Térségünkben az evangélikus parókiákra is kiterjesztették vizsgálódásukat 6 . Középpulyán 1781-ben az alábbiakat jegyezték fel: "A köz­ség plébánosa nemcsak a lelkek vezetője, hanem anyagi dolgokban is segítője népének... Mint nyájának jó pásztora, védi az elhagyottakat, özvegyeket, s a tehetetlen árvákat, gyámolítja a szegényeket. ...az egymással civakodók kö­zött helyreállítja a békességet. Az iskolás gyermekeket jobb tanulásra ösz­tönzi, néha ajándékokkal is." Láthatjuk, hogy a különböző egyházak működé­se céljukat tekintve hasonlóak voltak. A három vallás követőinél jobbára azonosak a transzcendens személyek és képzetek tudatbeli meghatározásai is. Isten igazságos, erős,jóságos, áld és büntet, sokszor azt bünteti legjobban, akit szeret. Jézus Szűztől született, okos, jóságos, megbocsátó, szeretetre ta­nít, értünk halt meg. A Tíz parancsolatot kiegészítette a szeretet parancsával. 502

Next

/
Thumbnails
Contents