Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Isvákovics Mária Ungvár: Karácsonyi népszokások a kárpátaljai Nagydobronyban

Hoztam neked gomoját (-gomolya sajt) Leszek mindig jámbor szolgád. Öreg: Peruiam, peruiam édes kis Jézuskám! Hoztam csupor aludt tejet s egy karéj kenyeret. Szegény vagyok, tarisznyám is lyukas, nem is tart az garast. (A többiek úgy tesznek, mintha letennének valamit, esetleg le is tesznek, de az öreg nem ajándékoz semmit.) Pásztorok: Hé. öreg. hol az ajándék

7 Öreg: Tuggya azt a Jézus. A csupor kiömlött, az aluttej összetört. II. pásztor: Hé. öregapám, hazudjon még valamit! Öreg: Jártam a Sinai nagy hegyen. Oszt fogtam egy vaklegyet. Olvasztottam a zsír/át, Több vót száz hordónál. Aki ezt elhiszi. Bolondabb egy lónál. Te vótál az kis öcsém, ne is tagadd! (Rámutat a ház gazdájára.) Aki a bukszámba egy garast nem tészen. Kutyabaja lészen. mert kifaragom az ódalbordáját! III. pásztor: Most mán háziasszony elő a sok jóval, Kínálj meg or jávai, tejfeles túróval. Sokat jártunk és éheztünk, Mutasd meg, hogy mit tudsz velünk. Lakass jól. mert Istenünk is Reád gondol érte úgy is. (Miután ettek-ittak énekelve elvonulnak.) Ének: Nosza, nosza jó gazda Bocsáss minket utunkra. E házra szálljon Isten áldása. Nosza pajtás, fogd az ajtót. Kezedbe a kilincstartót. Itt ne legyünk, búcsút vegyünk Innen tovább mehessünk. Induljunk, lóduljunk. Géza, Feri pajtásunk. Mert nékünk megszületett A mi Messiásunk. Uccu guba táncoljunk. Muzsikával ballagjunk. Éljen, éljen a mi királyunk.