Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Bellon Tibor Szeged: Reformátusok és katolikusok érdekellentéte a Nagykunságban

teljesítésére és az ünnepeknek megtartására szorosan fogja kötelezni." Tettéért pénzbüntetéssel sújtották.

28 Soós György Kis Asszony napján és Nagyboldogasszony napján nyomtatott ezért 40 pálca ütésre vagy 3 Rénes forintra büntettetett. Móré Mihályné, Kis Asszony napján rostált, ezért 16 korbács ütést kapott. Décsi Istvánnétól tilolásért. Veres Istvánnétól rostálásért, Szabó Andrásnétól cséplésért szedett be büntetéspénzt a város embere.

29 A kunmadarasi kertgazdaság panaszt tett a tanács előtt, hogy "a szőlőkbe vasárnap két templom előtt is járnak, kivált a legények a lányokkal sokat hancúroznak a kunyhókban". A tanács döntése, hogy "zárják be a kapukat a kertgazdák, csőszök vasárnapokon két templom utánig, hogy oda ne járhassanak."

30 Sokan az ünnepeket és vasárnapokat malomba járással törik meg. "Már mindjárt az estveli istentisztelet után és még a nap nagy fel van, őrléshez fognak, szekerekkel a mezőre rakodni járnak."

11 A kisújszállási Mihályi István bátorkodott a mezőn gyűjteni. "Hogy maga is tanuljon, mások is tanuljanak, 12 jóféle pálcák szenvedésére ítéltetett."

32 Úgy látszik azonban, hogy a rendelkezésnek nemigen volt foganatja, mert 1800-ban újra megparancsolja a tanács, hogy "senki vasárnapon napszállat előtt teherhozás végett a helységből kimenni vagy a malmokba befogni kemény felelet alatt ne bátorkodjon."

33 De még két évtized múlva is pálcával veretes fenyegetése mellett tiltják a lakosokat az ünneprontástól.

34 A kunhegyesi Kasza Jánost "nád vágással okozott ünnep törésért" vonták felelősségre, és 15 pálca elviselésére szorították, melyet "sok kérésére 2 rénes forintokkal felváltani" számára megengedtetett.

35 A kunszentmártoniakat is elmarasztalta a tanács, mivel "Pünkösd napján az ünnepet fel törték marha hajtogatásokkal az pusztákra." A szolgákat 30 pálcával büntették, a gazdákat, akiknek parancsára követték el az ünneptörést, 3 forintra büntették.

30 Hogy ez a tilalom milyen hosszan élt, mi sem bizonyítja jobban, minthogy még 1937-ben is érvényben volt. Ekkor Bernáth János kunhegyesi földművest azért büntették 2 pengőre, mert október 10-én vasárnapi napon "2 lófogatú kocsijával a szénás kertből szalmát hordott be a községben lévő házához." Ha nem fizet, úgy egy napi elzárással lehet büntetni.

37 Az ünnepeket - kiki a magáét - igyekezett megtartani és megtartatni. A többségben lévő reformátusok azonban kevésbé figyeltek a sokkal több ünnepet ülő katolikusokra, noha a felsőbbség állandóan figyelmeztette erre őket. A Jászkun Kerület közgyűlése 1818-ban azt állapítja meg, hogy "a kerületekben mindenütt rendesen megtartják az ünnepekre vonatkozó munkatilalmakat kivéve Jászkiséren, ahol a református gazdák a katolikus cselédekkel, béresekkel a mezőn vasárnapokon és nagyobb ünnepnapokon naplemente előtt a szekereket megrakatják, "és általuk más munkákat is vitetnek végbe." A nagykun 298