Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Barna Gábor Budapest: Vallás és identitás. Szlovák reformátusok

A magyarság teljes háttérbe szorítása az 1940-es évek közepétől kezdődött. A hontalanság évei és a kitelepítések körülményei ismertek, arról nem szólok. Ez utóbbi, a kitelepítés ezt a vidéket már kevésbé érintette. Érintette viszont a reszlovakizáció. Magyarbőd község például, ahol a lakosság csaknem kizárólag magyar volt, szlováknak számított, hiszen az önálló Szlovákiához tartozott. Lakosságát automatikusan szlováknak vették. Ez csak később oldódott. A népszámlálások adatai szerint azonban a magyarbődi idős korosztály nagyobb része máig szlováknak jelzi magát. A reszlovakizálást megkönynyítette, hogy a községek ahhoz a viszonylag széles, kétnyelvű településsávhoz tartoznak, amely Abaúj északi részén és Sáros déli részén húzódik.

33 Ez a kétnyelvűség az elmúlt évtizedekben alakul át egynyelvűséggé; a szlovákot juttatva uralomra. 1945-ben az oroszok erről a vidékről is számos embert vittek el a Szovjetunióba munkára - emlegetik Györkén -, s elsősorban magyarokat. Az ettől való félelem is erősítette a reszlovakizáló hullámot. A közigazgatás nyelve kizárólag a szlovák lett. Magyarul legfeljebb bizonyos helyi ügyek szóbeli intézésére nyílt lehetőség. Meggyengült a magyarság és a magyar nyelv a kassai magyar polgárok elmenekülése és kitelepítése miatt is. Ezáltal a környező falusi lakosság elvesztette a magyar nyelvű, vagy a magyar nyelvet is használó hivatalnokréteget, értelmiséget, amely érdekeit szlovákul a szlovák hatóságok előtt is képviselhette volna. Ehhez járult a Csehszlovákiában is erősödő osztályharc, amely falun éppen a magyar - és református - gazdaréteget gyengítette meg, olyan abszurd példákat is hozva, hogy állami nyomásra még a presbitériumban is az agrárproletár elem jutott többségi szavazathoz, amely azután a megfélemlített lelkésszel együtt hűséges eszköze lett az állami egyházügyi hivatalnak. A téeszesítési hullám pedig végképp tönkretette a magyar gazdaréteget, amelynek tagjai általában nem is jutottak munkaalkalomhoz otthon. Közülük sokan elmentek a Szepességbe, vagy még többen költöztek be Kassára, amelyet szintén elért a szocialista iparosítás hulláma. Ennek szívó hatásaként, s tudatos telepítési akcióiként a város lakossága többszörösére nőtt, s szlovák többsége abszolúttá vált. A környékbeli magyar települések és vidékek magyar munkavállalóinak már ehhez kellett igazodniuk. A szlovák nagyvárosba költöző magyar családok pedig a városi szlovák intézményhálózatba tagolódtak be - messzire kerültek egykori magyar falujuktól. A helyben megalakult mezőgazdasági szövetkezetek, JRD-k valamivel többet meg tudtak őrizni kezdetben a magyar nyelvű életből, magyar nyelvű ügyintézésből addig, amíg működésük csak a falu területére korlátozódott. A szövetkezetek összevonása után azonban nemzetiségileg vegyes JRD-k jöttek 285