Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Barna Gábor Budapest: Vallás és identitás. Szlovák reformátusok

Számot adva - főleg a határokon túl - végzett munkákról úgy érezzük nem volt eredmény és haszon nélkül való kezdeményezésünk! Vállalkozásunk - hogy ez a munkaközösség változó lelkesedéssel és létszámmal ugyan, de ma is működik, s hogy az elmúlt 6 évben 5 kötetben 92 tanulmányt publikált - a maga nemében egyedülálló, és bízvást állíthatjuk, hogy fordulópontot jelent a magyar vallási néprajzi - a református egyházi néprajzi - kutatások történetében. Örömmel nyugtázzuk, hogy példánkat követve egy hasonló munkaközösség szerveződött a Dunántúlon, s hogy sikerült széleskörűen felkeltenünk a vallási-egyházi néprajz iránti érdeklődést. 10 éves munkánk eredményeiért - a határokon túl élő magyar testvéreink között végzett és végezhetett munkáinkért is - hálát adva köszönjük Isten áldó segítségét. További munkánkra és munkatársainkra kérjük a mi Urunk áldását a 90. zsoltár 17. versével: "És legyen az Úrnak a mi Istenünknek jókedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és ami kezünknek munkáját tedd állandóval" Barna Gábor (néprajzkutató, Budapest): VALLÁS ÉS IDENTITÁS. SZLOVÁK REFORMÁTUSOK. Az utóbbi években a magyar néprajzkutatás figyelme mind erősebben fordult az egyéni és közösségi azonosságtudat(ok) vizsgálata felé. Az, hogy kinek és minek vallják magukat az emberek, különösen a vegyes nemzetiségű és vallású területeken szembetűnő és elkülönítő tényező. Etnikum és vallás ezeken a vidékeken általában szorosan összefügg, egyik a másikat erősítő lehet. A nemzet és a vallás összefonódása esetenként olyan erős is lehet, hogy létrejöhetnek sztereotípiák a két jelenség összekapcsolódásakor.

1 Bár a magyar etnikum felekezetileg megosztott, a reformátusság mintegy negyed részét alkotja, közkeletű az a megállapítás, hogy a református vallás magyar vallás; aki református az magyar. De vajon valóban így van-e? A reformáció és a református egyház magyarországi történetéből tudjuk, hogy a kálvini irányzat elsősorban a magyarok között terjedt, a lutheri irány pedig - erdélyi viszonylatban különösen - a németség körében volt népszerű. Ám azt is tudjuk, hogy 278