Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)
L. Imre Mária Pécs: Védőszentek kultusza a Pécsi Egyházmegyében
rek közül választott legidősebbek itt földíszítették a talpazatán álló Szent Flórián szobrát. Visszatérve a templomba 9 órakor ünnepélyes nagymise, délután litánia következett. Ezután az egybegyűltek a hegyre vonultak, hogy megtartsák a Zengő nevenapját. A pécsváradi mézeskalácsosok sátrat vertek és árulták portékájukat. Tüzet raktak, szalonnát sütöttek, "csapra vertük a hosszúhetényi kocsmáros néhány hordó borát, a Purget banda muzsikált, táncra is kerekedtünk. Estig tartott a mulatozás"... emlékeztek. Ha megeredt az eső, mondogatták "Megöntözött bennünket Flórián, ez a búcsú is Flórián öntéssel ért véget 10 . Máriakéménden a szoborhoz felvonuló falubeliek a szent szobra körül gyertyát gyújtottak - s a szobrot körülállva mondták el a Mindenszentek litániáját. A hagyomány szerint azonban egyénileg sokszor így fohászkodtak Flóriánhoz: "Heiligen Florian, lösch unser Haus, und zünd der Nachbars an! ("Szent Flórián oltsd el házunk (tüzét), s gyújtsd meg a szomszédét"".) (Ez válasz is volt a tréfás kérdésre: Hogyan fohászkodik a német paraszt a tűz patrónusához?) Különösen szép variánsként említhetjük a szent dunaszekcsői szobrához fűződő hagyományt, mely szerint a magyar és a német lakosság egykor együtt ékesítette fel virágkoszorúval és nemzeti színű szalaggal, s bár az elszáradt virágokat eltávolították, a szalag a következő évi ünnepig a szobron maradt. Szent Fórián képi megjelenítése - ikonográfiái tartalmát tekintve sokszor társa a pestises szenteknek, Rókusnak, Rozáliának és Sebestyénnek. Itt említenénk meg, hogy a fenti védőszentek a korabeli ábrázolásokon hármas és kettes csoportban, leggyakrabban Maria Hilf, ill. a barokkban kedvelt Szent Háromság társaságában láthatók. A fuldai telepítésű Máriakéménd német lakóinak egy csoportja régi hazájából a hagyomány szerint magával hozta Szent Márton oltárképét. Ezt ereklyeként minden évben más család őrizte addig, amíg az első fakápolna fel nem épült 1730 körül. így lett Szent Márton a falu védőszentje. A falutól 1-2 km-re áll Baranya egyik regionális búcsújáróhelye, a máriakéméndi kegytemplom. Magyar és főleg német búcsúsok látogatják. Mellette látható Antiochiai Szent Margit festett homokkő szobra. A 14 Segítő Szent egyikének e kései emlékét 1904-ben állították fel, eredetileg Máriakéménd és Monyoród határában. A két falu versengett, kinek a területén álljon a szobor, de valahányszor elmozdították, nagy égiháború tört ki a környéken. így vált Margit "Gréti-Kreti" vihart jelző "Wetterstatue"-vá 12 . Az 1950-es években, miután egy traktor ledöntötte a szobrot, a kegytemplom mellé állították. Máriakéménd lakói főleg a viszontagságos időjárás esetén jártak a szoborhoz fohászkodni. 240
