Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Gergely Budapest: A moldvai csángó magyarok szerelmi varázslása

hanem azt kéri, hogy szenvedgyen, sokat-sokat szenveggyen! S úgy történik. Máskor, hogy vaj egy rokonnya, vagy valami...történik valami vele. Akkor már fizetett a papnak, ha történik (valami). S, ha nem történik, a pap elvette a pénzt." (Dózsa, 51 éves férfi, 1989.) Nagy vétek a házasságtörés, és a vadházasság is: "Csak a még... még az árnyékja es bün! Azt a bűnnek, amelliknek csak még elgondold es, még az árnyékod es nagy halálos bűn!... belemerülj a vétekbe es! Micsa vétek min­denféle! (So mos ka 3 1 éves, 1990.) "Van valaki, összegyűl egy leány egy legényvei, lehet élnek úgy, nem es­küsznek meg.Mongyák, azért es, no... beszéd, népség sok (dolgot beszél). Vannak ullan lányok, ollanok, hogy mongyam: mocskosak! Hogy nem magik­ra vannak, aztán mongyák: "ne, ezért nem ess! Tuggya, kileli a népség, s az­tán mongyák: "azért nem ess, ni!" Az ilyeneket dugják úgy, no, aztán úgyes kilelik. Kileli a népség. "Azért nem ess! - úgy mongyák - ezekért nem ess (az eső!). (Külsőrekecsin, 44 éves lány, 1989.) A szerelmesek boldogságát, a házasság békéjét az irigyek, a féltékeny sze­relmesek veszélyeztetik. Széles körben ismertek a különböző rontó tevékeny­ségek. Bosszúálló, visszautasított szerelmesek, irigy szomszédasszonyok ked­velt rontáshozó állata, a béka. Északon így tudják: "Sz egyszer az ember ment la servie (munkára), sz elfelejtette buletinnyát (igazolványát) feje alá. Mond­ta: "menny csak Marika, hozd el a buletinomat! ...gyet mének (mert)!" (A béka) kiszökött a párna alól. Az isz el volt küldve, (mert). De brászka (béka) illen, amellik négy lábon... béka, brászka há! Kiszökött a párna alól, de az, hogy ment be a házba?!... Bevarrva a szája. Há! Kaptam moszt, errefelé isz, jött bé!... Fejér cérnával. De szorittam klestyékvel (seprűvel) sz nem nyitotta ki a száját, gyelok! (egyáltalán) Sze, úgy!... Halltam a mámáéktól... tedd ki az út közepére, mennyen, hogy tuggya ö! Sánnak rosszakat, hogy ne érttődjél, embervei veszekedgyél. Ullan... ullan rosszak csánódnak, csánódnak moszt isz! Mondták elküldték a tekenyősbékát. Sánnyon rosszat a házba! Megkap­tam a prágba (küszöb előtt) mikor kimentem, akkor tekenyősbéka, így ni! Sz, az volt kű -elküldve. Mellik tud sánni rosszat. ...Sz utoljára eltettük, tettem egy sepp szót (sót) sz feltettem út közepibe, sz elment." (Ke/gyeszt, 85 éves asszony, 1989.) "Elpacciltam jén vélle (Velem történt)! elpacciltam jén (lányommal) vélle, gyet (mikor) volt nagylány. Nem volt eladva, sze jártak nála legények mel­216

Next

/
Thumbnails
Contents