Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Gergely Budapest: A moldvai csángó magyarok szerelmi varázslása

Aszongya. S mikor - aszonta - ménen egy lány oda, hogy: "hol a szereteje?" Mikor odament, ott nem volt semmi! Emez megcsalta, mert a pénzt elvette. Csak úgy, Istenébe! Megcsalta, hogy a vízbe látta, s az oglindába látta! Az csak a csalással járt, mellik, az, elvette azt a pénzt, azt a tojást, lisztet, mint vett el az az ember el. Csak csalással jár! Vagy mennek e cigánykákhoz gicsiltetni (jósóltanni). Azt mongya az a lány, legény es. Aszonygya: "Te, én nekedmongya cigánka - megmondom én, kicsicsed viszel." (Mivel élsz.) De az mindcsak hazugságok!" (Külsőrekecsin, 53 éves asszony, 1990.) "Azok a... azok gicsilnak (jósolnak) azok a cigányok... De most nem ép­pen. Nem tudnám én azt megmondani, mert én ilyet nem csinyáltam soha... Igen, de... egyféle csinálmányok azok. Én nem is obisniltam gyelok (foglalkoztam ezzel egyáltalán)! S azt tudom, hogy a cigánynék csinálják, azok. Végzik az olyasmi dolgot!... (Diószeg, 34 éves asszony, 1989.) A legelterjedtebb, máig ismert szerelmi tudakozás, ha a társra vágyó fiatal "oglindába néz", tükörbe pillant. Az eljárás félelmetessége, misztikája - vizes tányér, két oldalt két gyertya, tükrök elől-hátul, éjszakai sötétség, újesztendő, esetleg sötét kendő - borzongással tölti el a szíveket. "Most pacilta (csinálta) a lányka... Aszonták, hogy, izé... mennyen bé a pincébe, sötétbe, s vegyen el egy oglindát (tükröt) s egy kúlcst. S tegye fel oglindára kúcst, s meglássa a szeretőjit. S meglátta az Ördögöt! ugy megijedett a lanka, hogy szinte meghalt belő­le. Az Ördög - aszongya - az Ördög, most! Most!... Gábor Annáé? Nem! Nem Gábor Annáé! Felicsi! Nem Felicsi... Viri! Viri. Aszongya néni Marica - velem jár munkálni. "Néni Marie! Nézzen csak mire tanított!" "Mire Viri? ­mondom ő aszongya: "milyen ijeccséget húztam. S aszonták, hogy... izé, ve­gyek el egy oglindát, tükőrt, s egy kúcst, s mennyek bé a pincébe, setétbe, s meglátom a szeretőmet! S bementem néne Marie - aszongya - a pincébe, s felteszem a tükörre a kúlcst, s megláttam az Ördögöt." Az, ki tanítta, az es látta volt! Az Ördögöt! Az Ördög komplett! (teljesen, egészen) setétbe! Ugy mondták, setétbe, há!" (Lujzikalugar 53 éves asszony, 1990.) "Nálunk... a Somoskába régen, a lányok tettek tányérba vizet, s ha meg akarták látni a legényt, hogy kivel ménen férjhez, tettek tányérba vizet — s nem mentek éjjen! Elhoztak vizet, tettek vizet tányérba, s nem lehetett szólja­nak senkinek se, s mentek oda tányér elejibe gyortyával, s amikor Ők... ült a tányér elejibe gyortyával, akkor eléállott az Ördög, s megmongya... megmutitta, hogy ki lesz nekik a szeretőik. S, ha megijed elé, mikor eléállott 193

Next

/
Thumbnails
Contents