Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Gergely Budapest: A moldvai csángó magyarok szerelmi varázslása

Ezt akarom mondani, hát... ezt... ez a szó, akármilyen szót tudnak kérde ni, ha mondjuk, hogy az ilyen leánka kérdette; hogy férjhez mének? Akkor az jött ki, igen, vaj nem? Vagy kérdették: mennyi esztendőre? Esztendőre? Akkor jött ki, igen vaj nem?! Amig kijő... Ez igy jött ki." (Arini, 42 éves asszony, 1991.) "könyvecskét... s egy kulcsot hezzaköttek, s azt a kulcsot fogták ejszem, s rikojtották egy holtnak a nevit, s hogyha megsirül az a... jobbra-e, vaj balrae? Jobbra! Akkor az a hótt örömest, hogy tuggyon valamit róla... vaj... s ha nem akkor az visszafordul, s akkor rikojt más nevet, ameddig jóra sürül (fordul) az eleven. Megkapták a nyirejét is (vőlegényét). Ezt ők csinálták, hol a leányka dolgozott." (Lécped, 69 éves asszony, 1991.) "Műnk, gyet (mikor), hogy voltunk ifjabbak, akkor, hogy lássuk meg, há jő eszte szeretőnk, tettük bé kévét (kulcsot) a levélbe (irásba). Sz... e... ha megkavarodik jő, ha nem; nem. Im int, mint moszt. Lássuk, jő észtére? Lássuk, Jánosz jő észtére? Lássuk, Jánosz jő észtére? há... Sztefán jő észtére? Kavaroggyál ki, hogy jöjjön! Nem kavarodik... nem jő moszt eszte! Akkor... Filoméne, már csánunk holnap észtére (csináljuk)! Szaboánba igy cserkálódtunk (próbálkoztunk). Gyet, (mikor), ha jöttek eszte legények, há nem! Próbáltuk meg; kicsoda, millen, melliket próbáltuk hogy jöjjön. Sz ha megkavarodott e kévé (kulcs) akkor jött... de moszt nem kavarodott, mert nins ki kijöjjön, ke (mert) megvénültünk. (Szabófalva, 61 éves asszony, 1991.) Segített a bábozás is. A 41 - bab vagy kukoricaszemmel - a jövőt kutatják a moldvai magyarok. Útonjáró szeretteik hogylétére, ellopott tárgyak, elkóborolt állatok kilelésére fordulnak a babozóhoz. Szerelmi tudakozásra is használták: "babozták meg, hogy a legények... mellik legény ménen oda az este. Lányhoz." (Somoska, 60 éves asszony, 1939.) "Máma húgának vúlt egy lánya, sz legénye. Sze, akarta tudni, ki veszi el a lányát, de Ő nem tudott! Nálunk az ulicára (utcára) ment bé egy nép, mondták neki Burka Borbál. Sze, az a... márnának húga meglátta. "Az a nép men bé" - mondta Márnának. "Margit Te! Hidd csak be! ez a... Burka Borbált, lásszuk, húzza el a leveleket, kit vesz el a dzsermekem, sz lányom ki után adódik el:" Dzsermekének vala szeretője. Igy últ! (így volt!) Nem beszélek hiába, igy últ! Mondzsa, lehúzta bába (asszony). 185